Igen, a monoblokk klíma is termel kondenzvizet, és annak kezelését már a telepítés előtt meg kell tervezni.
Hűtés közben a készülék párát von ki a helyiség levegőjéből. Ez a nedvesség vízként kicsapódik a hideg hőcserélőn.
Fűtési üzemben pedig a kültéri oldali hőcserélőn és leolvasztás során keletkezhet víz.
A kondenzvíz kezelésére több megoldás létezik:
gravitációs elvezetőcső;
megfelelő lefolyóba történő bekötés;
belső gyűjtőtartály;
kondenzvíz-szivattyú;
porlasztó rendszer;
egyes készülékeknél részleges kondenzvíz-elpárologtatás.
Nem minden monoblokk klíma kezeli ugyanúgy a kondenzvizet.
Ezért a helyes kérdés nem az, hogy:
„A monoblokkhoz kell-e kondenzvízcső?”
hanem:
„A konkrét készüléknél milyen kondenzvíz-kezelést ír elő vagy tesz lehetővé a gyártó?”
Mi az a kondenzvíz?
A nyári levegő nemcsak meleg, hanem vízgőzt is tartalmaz.
Amikor a klíma a szoba levegőjét lehűti, a hideg hőcserélő felületének hőmérséklete bizonyos körülmények között a harmatpont alá kerül.
A levegő vízgőztartalmának egy része ekkor:
folyékony vízzé csapódik ki.
Ugyanez történik például egy hideg ital poharán is egy párás nyári napon.
A pohár külsején megjelenő víz nem a pohárból szivárog.
A levegő nedvessége csapódik ki rajta.
A klímában ugyanez történik, csak jóval nagyobb felületen és folyamatos légáramlás mellett.
Miért termel vizet a klíma hűtés közben?
A klíma két dolgot végez egyszerre:
csökkenti a levegő hőmérsékletét;
csökkenti annak nedvességtartalmát.
Ezért egy klímás helyiség gyakran nemcsak hűvösebbnek, hanem kevésbé nyirkosnak is érződik.
A levegőből kivont nedvességből lesz a kondenzvíz.
Minél:
párásabb a levegő;
hosszabb ideig működik a készülék;
nagyobb a légcsere;
magasabb a kiinduló páratartalom,
annál több víz keletkezhet.
Mennyi kondenzvíz keletkezhet?
Erre nincs fix liter/nap érték.
A mennyiség függ:
beltéri hőmérséklettől;
relatív páratartalomtól;
kültéri időjárástól;
készülék teljesítményétől;
működési időtől;
légcserétől;
üzemmódtól.
A jelenlegi Fisher FCFI-100 és FCFI-120 készülékek dokumentációja például:
1,0 liter/óra;
illetve 1,2 liter/óra
vízleválasztási értéket is megad.
Ez nem azt jelenti, hogy a készülék minden egyes órában pontosan ennyi vizet fog termelni.
Azt viszont jól mutatja, hogy nem néhány csepp vízről beszélünk.
Párás időben többórás használat mellett több liter kondenzvíz is keletkezhet
Mi történik a kondenzvízzel egy monoblokk klímában?
Ez készülékfüggő.
A víz általában egy belső:
kondenzvíztálcába;
gyűjtőrendszerbe
jut.
Innen a készülék konstrukciójától függően:
elvezethető;
részben elpárologtatható;
tartályba gyűjthető;
vagy szivattyúval továbbítható.
Ezért nem szabad abból kiindulni, hogy minden monoblokk:
„magától eltünteti a vizet”.
A monoblokk klíma elpárologtatja a kondenzvizet?
Egyes készülékek rendelkeznek kondenzvíz-elpárologtatást segítő rendszerrel, de ezt nem szabad úgy értelmezni, hogy minden körülmények között nincs szükség vízelvezetésre.
A Fisher jelenlegi hűtő-fűtő monoblokk dokumentációja például külön megemlíti a:
kondenzvíz elpárologtató funkciót.
Ugyanennek a készüléknek a telepítési útmutatója azonban kondenzvíz-elvezető csövet is előír.
Vagyis:
az elpárologtató funkció és a megfelelő vízelvezetés nem feltétlenül zárják ki egymást.
A konkrét készülék gyártói útmutatója az irányadó.
Miért nem tudja mindig az összes vizet elpárologtatni?
Képzeljünk el egy nagyon meleg, párás nyári napot.
A klíma órákon keresztül működik, és folyamatosan vonja ki a nedvességet a levegőből.
Ha gyorsabban keletkezik kondenzvíz, mint amennyit a készülék el tud párologtatni, a felesleges vizet máshogyan kell kezelni.
Ezért lehet szükség:
elvezetőcsőre;
tartályra;
szivattyúra;
porlasztóra.
1. megoldás: gravitációs kondenzvíz-elvezetés
Ez az egyik legegyszerűbb és legmegbízhatóbb megoldás.
A kondenzvíz egy csövön keresztül gravitációsan távozik.
Ehhez megfelelő:
lejtés;
csőátmérő;
nyomvonal;
kifolyási pont
szükséges.
A Fisher jelenlegi telepítési dokumentációja például külön 25 mm-es faláttörést ír le a kondenzvíz-elvezető cső számára, és kifelé irányuló lejtést kér.
A cső végét megfelelő:
nyílt elvezetési pontra;
vagy lefolyóba
kell vezetni.
Hová vezethető a kondenzvíz?
A jó megoldás helyszínfüggő.
Lehetséges például:
megfelelő belső lefolyó;
erre kialakított vízelvezetés;
szabályosan kialakított külső elvezetés.
A cél az, hogy a víz:
ne folyjon végig a homlokzaton;
ne csöpögjön a szomszéd erkélyére;
ne essen járókelőkre;
ne okozzon ázást;
ne hozzon létre télen jeges felületet.
Ki lehet egyszerűen csöpögtetni a falon kívülre?
Műszakilag lehet olyan kialakítás, ahol a víz kültérre távozik, de nem mindegy, hová.
Rossz megoldás például, ha:
a homlokzaton folyik végig;
párkányra csöpög;
az alsó szomszéd ablakára vagy erkélyére kerül;
közterületre csöpög;
télen járdán fagy meg.
Társasházban ezért a kondenzvíz-elvezetés nem csak technikai kérdés.
2. megoldás: belső lefolyó
Ha megfelelő lefolyó közelében telepíthető a készülék, sok esetben kulturált megoldás lehet a kondenzvíz épületen belüli elvezetése.
Ez lehet például megfelelően kialakított:
szennyvíz-lefolyó;
más engedélyezett vízelvezetési pont.
A pontos kialakítást szakemberrel kell megtervezni.
Fontos, hogy:
ne tudjon visszaáramlani víz;
ne juthasson csatornaszag a helyiségbe;
a cső ne duguljon el könnyen;
megfelelő legyen a lejtés.
3. megoldás: kondenzvíz-gyűjtő tartály
Bizonyos telepítéseknél a víz beltéri tartályba is gyűjthető.
Előnye:
nem kell hosszú lefolyócsövet kiépíteni;
bizonyos nehéz telepítési helyeken egyszerű megoldás lehet.
Hátránya viszont jelentős:
a tartályt üríteni kell.
Párás nyári időben ez gyakrabban is szükséges lehet.
Ha elfelejtjük, a készülék:
leállhat;
hibajelzést adhat;
vagy a kialakítástól függően más vízkezelési probléma jelentkezhet.
Ezért rendszeresen használt klímánál a kézi ürítés általában kevésbé kényelmes, mint egy automatikus rendszer.
Mi történik, ha megtelik a tartály?
Ez készülékfüggő.
Egyes klímák rendelkeznek:
vízszintérzékelővel;
túlfolyás elleni védelemmel;
hibakóddal.
A jelenlegi Zymbo SILENT dokumentáció például külön figyelmeztet arra, hogy megfelelő kondenzvíz-elvezetés nélkül a belső tartály megtelhet, amely hibajelzést és a készülék működésének megszakadását eredményezheti.
Ezért a kondenzvíz:
nem olyan részlet, amelyet ráérünk a telepítés után megoldani.
4. megoldás: kondenzvíz-szivattyú
Ha a víz gravitációsan nem vezethető megfelelő helyre, kondenzvíz-szivattyú alkalmazható.
A szivattyú előnye, hogy a vizet olyan irányba is továbbítani lehet, ahová természetes lejtéssel nem jutna el.
Ez hasznos lehet például:
nehéz társasházi telepítésnél;
olyan falnál, ahol nincs megfelelő lefolyási lehetőség;
speciális kondenzvíz-kezelési igénynél.
5. megoldás: kondenzvíz-porlasztó
A porlasztó más módon oldja meg a problémát.
Ahelyett, hogy több liter vizet folyadékként vezetnénk el, a rendszer finom cseppekre bontja, majd a kültéri légáramba juttatja.
A Zymbo SILENT családhoz jelenleg külön kondenzvíz-szivattyú és porlasztó rendszer is elérhető.
Ez különösen érdekes lehet olyan helyen, ahol:
nincs megfelelő lefolyó;
nem szeretnénk kondenzvízcsövet végigvezetni a homlokzaton;
fontos a diszkrét külső megjelenés.
Hogyan működik a Zymbo porlasztós rendszer?
A jelenlegi Zymbo SILENT telepítési dokumentáció két vízelvezetési megoldást különböztet meg.
„A” rendszer – hagyományos elvezetés
A készülék kondenzvizét csövön keresztül megfelelő helyre vezetjük.
„B” rendszer – porlasztó
Ha hagyományos elvezetőcső nem alakítható ki megfelelően, opcionális porlasztó rendszer használható.
A rendszer:
összegyűjti a vizet;
szivattyúval továbbítja;
a kültéri rácsnál finoman porlasztja.
Ez különösen praktikus lehet társasháznál vagy érzékeny homlokzatnál.
Kell plusz faláttörés a Zymbo kondenzvíz-szivattyúhoz?
A jelenlegi Zymbo termékoldal szerint az opcionális szivattyú és porlasztó telepítésénél körülbelül:
30–32 mm-es külön faláttörés
szükségeshet a tartály mögött.
Ezért ezt még a fal kifúrása előtt el kell dönteni.
Ha először felszereljük a készüléket, majd később jut eszünkbe a porlasztó, a telepítés bonyolultabb lehet.
A szivattyú miatt más magasságba kell tenni a klímát?
Lehet.
A jelenlegi Zymbo SILENT telepítési javaslat porlasztó/szivattyú alkalmazásánál nagyobb szabad helyet javasol a készülék alatt, hogy a kiegészítő elférjen.
Ez jól mutatja, hogy:
a kondenzvíz-kezelési mód még a készülék falon elfoglalt helyét is befolyásolhatja.
Ezért nem érdemes először a klíma helyét centiméterre véglegesíteni, majd csak utána foglalkozni a vízzel.
Fisher monoblokk kondenzvíz – hogyan működik?
A jelenlegi Fisher FCFI hűtő-fűtő modellek dokumentációja:
kondenzvíz-elpárologtató funkciót;
külön kondenzvízcsövet;
kifelé lejtő elvezetőnyílást
is megad.
A telepítési rajz szerint külön, körülbelül:
25 mm-es furat
készül a kondenzvízcsőnek.
A külső csővéget megfelelő vízelvezetési pontra vagy lefolyóba kell vezetni.
Ezért Fisher esetén sem indulnánk ki abból, hogy:
„elpárologtatja, tehát semmilyen kondenzvíz-elvezetés nem kell.”
Zymbo vagy Fisher – melyik jobb kondenzvíz szempontjából?
Nem érdemes pusztán márka alapján dönteni.
Fisher
Érdekes lehet:
beépített kondenzvíz-elpárologtató funkció;
hagyományos kondenzvízcső;
egyszerű gravitációs megoldás.
Zymbo SILENT
Többféle telepítési lehetőség áll rendelkezésre:
hagyományos elvezetőcső;
opcionális szivattyús és porlasztós rendszer.
Ha a kondenzvíz hagyományos elvezetése kifejezetten nehéz, a Zymbo porlasztós rendszere fontos előny lehet.
Mi történik fűtés közben?
Télen a kondenzvíz kérdése megfordul.
Hűtéskor elsősorban a beltéri levegő nedvessége csapódik ki.
Hőszivattyús fűtéskor viszont a készülék kültéri oldali hőcserélője nagyon hideggé válhat.
A kültéri levegő nedvessége:
kicsapódhat;
megfagyhat;
dér formájában lerakódhat.
A készülék ezt időnként leolvasztja.
A leolvasztás során víz keletkezik.
Télen is kell tehát kondenzvíz-elvezetés?
Igen, hűtő-fűtő készüléknél ez különösen fontos.
A Zymbo SILENT jelenlegi használati dokumentációja kifejezetten előírja, hogy téli fűtésnél a kondenzvíznek a készülék erre kialakított vízkivezetésén keresztül folyamatosan távoznia kell.
Ha a víz nem tud eltávozni, a készülék működésében probléma vagy meghibásodás jelentkezhet.
Miért nehezebb télen a kondenzvíz kezelése?
Azért, mert a víz megfagyhat.
Ha kint:
0 °C;
-5 °C;
vagy ennél hidegebb
van, a kültérre vezetett csőben vagy annak végén a víz jéggé alakulhat.
Ez:
elzárhatja a csövet;
visszaduzzasztást okozhat;
károsíthatja a rendszert;
jégfoltot képezhet a járdán.
Mit jelent a fűtött kondenzvíz-elvezetés?
Bizonyos kiegészítő rendszerek:
fűtött csövet;
fűtött tartályt;
fűtött szivattyús kialakítást
alkalmazhatnak.
Ennek célja, hogy a víz hideg időben se fagyjon bele a rendszerbe.
A Fűtésüzlet jelenlegi Zymbo kondenzvíz-porlasztó megoldása például fűtött kivitelként is használható, ami téli fűtésnél különösen fontos előny.
Lehet egyszerűen vödörbe vezetni?
Műszakilag bizonyos helyzetekben igen, de tartós megoldásnak nem feltétlenül ideális.
Problémák:
üríteni kell;
elfelejthetjük;
kiönthet;
algásodhat;
kellemetlen szag alakulhat ki;
télen nem praktikus.
Ideiglenes megoldásként működhet, de rendszeresen használt klímánál automatikus kondenzvíz-kezelés kulturáltabb megoldás.
Bele lehet vezetni az ereszcsatornába?
Ez csak akkor jó megoldás, ha:
műszakilag megfelelő;
szabályosan kivitelezhető;
a társasház vagy tulajdonos engedi;
a víz akadálytalanul távozik.
Nem érdemes egyszerűen úgy megoldani, hogy a cső:
„valahol az eresz mellett lóg”.
A teljes nyomvonalat meg kell tervezni.
Miért nem jó, ha a homlokzatra folyik?
A rendszeresen csorgó víz:
elszínezheti a vakolatot;
algásodást okozhat;
ronthatja a homlokzatot;
télen fagyási károkat okozhat;
zavarhatja az alsó szomszédot.
Műemléki vagy felújított homlokzatnál ez különösen kerülendő.
Kültéri egység nélküli klíma műemléki épületbe
Társasházban mire figyeljünk?
A kondenzvíz miatt is érdemes már előre egyeztetni.
A telepítési tervben szerepeljen:
hová kerül a klíma;
hová kerül a kondenzvízcső;
lesz-e külső kifolyás;
lesz-e porlasztó;
érint-e közös tulajdont;
okozhat-e csöpögést.
A társasház számára is sokkal elfogadhatóbb egy olyan terv, ahol:
nemcsak a két rács helyét, hanem a víz sorsát is pontosan megoldottuk.
Műemléki épületnél különösen fontos a kondenzvíz
Egy értékes történeti homlokzaton nem megengedhető, hogy az elvezetett kondenzvíz:
foltot hagyjon;
vakolatot károsítson;
kőfelületen folyjon végig;
télen lefagyjon.
Itt ezért egy belső elvezetés vagy megfelelő porlasztós megoldás különösen érdekes lehet.
Hogyan kell lejtetni a kondenzvízcsövet?
Gravitációs rendszernél a víznek folyamatosan lefelé kell tudnia haladni.
Kerülendő:
visszalejtés;
hullámos csővezetés;
megtörés;
összenyomódás.
A konkrét lejtést mindig a készülék telepítési előírása alapján kell kialakítani.
A Fisher jelenlegi telepítési útmutatója például a kondenzvíz furatánál kifelé irányuló legalább körülbelül 5°-os lejtést ír le.
Mi történik, ha eltömődik a kondenzvízcső?
A víz nem tud megfelelően távozni.
Ennek következménye lehet:
beltéri vízszivárgás;
túlfolyás;
hibajelzés;
készülékleállás;
nedvesedés.
A Fisher dokumentációja a nem megfelelő vízelvezetés lehetséges okai között külön említi a:
megtört;
eltömődött
kondenzvízcsövet.
Mi okozhat dugulást?
Például:
por;
nyálkás lerakódás;
algásodás;
rovar;
rosszul vezetett cső;
cső megtörése;
szennyeződés.
Ezért a kondenzvíz-rendszer időnkénti ellenőrzése a klíma karbantartásának része.
Miért folyik víz a klíma alól?
Lehetséges ok például:
eltömődött kondenzvízcső;
nem megfelelő lejtés;
megtelt tartály;
szivattyúhiba;
készülék nincs vízszintben;
rossz telepítés;
sérült csatlakozás.
Ha korábban megfelelően működött, majd hirtelen beltéri vízfolyás jelenik meg, érdemes a készüléket ellenőriztetni.
Ha víz csöpög a külső rácsból, az hiba?
Nem feltétlenül.
A konkrét készülék működésétől és üzemmódjától függ.
Hőszivattyús fűtés és leolvasztás során például természetes módon keletkezhet víz.
A lényeg az, hogy az:
a gyártó által meghatározott módon;
kontrolláltan;
megfelelő helyre
távozzon.
Dry / párátlanító módban több víz keletkezik?
A DRY üzemmód célja kifejezetten a levegő nedvességtartalmának csökkentése.
Ezért a készülék ilyenkor is jelentős kondenzvizet termelhet.
A Fisher jelenlegi kézikönyve is külön megemlíti, hogy szárítási üzemmódban a levegőből kivont nedvesség a beépített lefolyócsövön távozik.
Tehát kondenzvíz szempontjából a DRY módot sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Kondenzvíz-kezelési megoldások összehasonlítása
| Megoldás | Előny | Hátrány |
|---|---|---|
| Gravitációs cső | Egyszerű, megbízható | Kell megfelelő lejtés és kifolyási pont |
| Belső lefolyó | Kívül nem csöpög | Csővezetés szükséges |
| Gyűjtőtartály | Egyszerű lehet | Rendszeresen üríteni kell |
| Szivattyú | Rugalmas elvezetés | Plusz alkatrész, áram és karbantartás |
| Porlasztó | Diszkrét homlokzati megoldás | Plusz készülék és telepítés |
| Beépített párologtatás | Csökkentheti a távozó víz mennyiségét | Nem biztos, hogy minden körülmény között elegendő |
Melyik kondenzvíz-megoldást választanánk?
Családi ház, egyszerű külső fal
Ha van megfelelő vízelvezetési pont:
gravitációs elvezetés.
Egyszerű és kevés hibalehetőséggel jár.
Társasház
Ha nem engedhető meg a homlokzati csöpögés:
belső lefolyó vagy megfelelő porlasztós rendszer.
Műemléki épület
A homlokzati vízfolyást különösen kerülni kell.
belső vagy diszkrét, jóváhagyott megoldást keresnénk.
Téli rendszeres fűtés
Olyan rendszert választanánk, amely:
fagyveszély mellett is megbízhatóan el tudja vezetni a vizet.
Kondenzvíz-tervezés telepítés előtt – ellenőrzőlista
Mielőtt megvesszük a klímát:
1. Hűteni vagy fűteni is fogunk?
Téli használat más követelményeket támaszthat.
2. Mennyi hely van a készülék alatt?
Szivattyú vagy tartály miatt fontos lehet.
3. Van közeli lefolyó?
Ha igen, egyszerűbb lehet az elvezetés.
4. Kivezethető a víz kültérre?
És ha igen, hová?
5. Társasház?
Nem zavarja az alsó lakást vagy közös homlokzatot?
6. Fagyveszély?
Téli fűtésnél igen.
7. Porlasztót szeretnénk?
A plusz furatot és készülékhelyet előre tervezzük meg.
Mennyibe kerül a kondenzvíz-kezelés?
Az egyszerű gravitációs cső költsége viszonylag alacsony lehet.
Az ár növekedhet, ha szükség van:
hosszabb csövezésre;
falvésésre;
szivattyúra;
porlasztóra;
fűtött vízelvezetésre;
speciális társasházi kivitelezésre.
A jelenlegi Zymbo kínálatban külön szivattyús/porlasztós kondenzvíz-kezelő kiegészítő is elérhető.
Ezért készülékár mellett a vízelvezetés várható költségét is érdemes beépíteni a teljes beruházási költségbe.
Gyakori kérdések a monoblokk klíma kondenzvizéről
Termel kondenzvizet a monoblokk klíma?
Igen. Hűtéskor és párátlanításkor a beltéri levegő nedvessége csapódik ki. Hőszivattyús fűtéskor a kültéri oldalon és leolvasztás során is keletkezhet víz.
Kell kondenzvízcső?
Sok készüléknél igen, vagy más megfelelő kondenzvíz-kezelést kell kialakítani. A pontos megoldás modellfüggő.
A monoblokk nem párologtatja el magától a vizet?
Egyes modellek rendelkeznek elpárologtatást segítő funkcióval, de ebből nem következik, hogy minden körülmények között nincs szükség kondenzvíz-elvezetésre.
Mennyi víz keletkezik?
Páratartalomtól, hőmérséklettől és üzemidőtől függ. Párás időben több liter víz is keletkezhet többórás működés alatt.
Hová lehet vezetni a kondenzvizet?
Megfelelő lefolyóba, szabályosan kialakított külső elvezetésbe vagy erre tervezett más rendszerbe. Nem szabad úgy elvezetni, hogy a homlokzatra vagy a szomszédhoz csöpögjön.
Mi az a kondenzvíz-porlasztó?
Olyan rendszer, amely összegyűjti a kondenzvizet, majd finom cseppekre bontva a kültéri légáramba juttatja.
Télen is keletkezik víz?
Igen. Hőszivattyús fűtés és leolvasztás során jelentős vízmennyiség keletkezhet.
Megfagyhat a kondenzvízcső?
Igen. Téli használatnál ezért olyan elvezetést kell kialakítani, amely figyelembe veszi a fagyveszélyt.
Miért folyik víz a klíma alól?
Okozhatja eltömődés, rossz lejtés, megtelt tartály, szivattyúhiba vagy nem megfelelő telepítés.
Fisher vagy Zymbo kezeli jobban a kondenzvizet?
Nem általánosan márka alapján döntenénk. A Fisher egyes modelljei kondenzvíz-elpárologtató funkciót és elvezetőcsövet használnak; a Zymbo SILENT családnál hagyományos elvezetés mellett opcionális szivattyús/porlasztós rendszer is alkalmazható.
Összefoglalva: hová kerül a monoblokk klíma kondenzvize?
A kültéri egység nélküli klíma nem kültéri egység nélküli víztermelő rendszer.
A kondenzvíz ugyanúgy keletkezik, mint más légkondicionálóknál.
Hűtéskor:
a helyiség levegőjének nedvessége csapódik ki.
Fűtéskor:
a kültéri oldali hőcserélőn és leolvasztás során keletkezhet víz.
A víz kezelésére használható:
gravitációs elvezetőcső;
belső lefolyó;
gyűjtőtartály;
kondenzvíz-szivattyú;
porlasztó;
egyes modelleknél részleges elpárologtatás.
A legfontosabb szabály:
A kondenzvizet a készülék megvásárlása előtt tervezzük meg, ne a felszerelés után.
Ez különösen fontos:
társasházban;
műemléki épületben;
téli fűtésnél;
olyan helyen, ahol nincs közeli lefolyó.
Egy jól megtervezett kondenzvíz-rendszer gyakorlatilag észrevétlenül teszi a dolgát.
Egy rosszul megtervezett rendszer viszont:
csöpögést;
foltos homlokzatot;
beltéri vízfolyást;
téli befagyást;
készülékhibát
is okozhat.
Monoblokk klímát és megfelelő kondenzvíz-megoldást keres?
A Fűtésüzlet.hu kínálatában Fisher és Zymbo kültéri egység nélküli klímák, valamint egyes készülékekhez kondenzvíz-kezelési kiegészítők is megtalálhatók.
Monoblokk klímák és kiegészítők]
→ https://futesuzlet.hu/klima-kulteri-egyseg-nelkul
Készülékválasztás előtt érdemes tisztázni:
lesz-e téli fűtés;
van-e megfelelő lefolyó;
kivezethető-e a víz;
társasházi vagy védett homlokzatról van-e szó;
kell-e szivattyú vagy porlasztó.
Így már a telepítés előtt olyan készülék és kondenzvíz-kezelési mód választható, amely valóban megfelel az adott helyszínnek.
Kapcsolódó útmutatók
Monoblokk klíma telepítése
Faláttörés, kondenzvízcső, elektromos csatlakozás és elhelyezés.
Monoblokk klímával fűtés
Mi történik a kondenzvízzel és a leolvasztási vízzel télen?
Kültéri egység nélküli klíma társasházba
Hová vezethető a kondenzvíz úgy, hogy ne zavarja a szomszédokat?
Klíma műemléki épületbe
Hogyan kerülhető el a történeti homlokzat vízzel történő károsítása?
Fisher vagy Zymbo monoblokk klíma?
Készülékválasztás kondenzvíz-kezelés alapján is.
Monoblokk klíma árak 2026
Készülék, telepítés, szivattyú és teljes bekerülési költség.