Igen, számos kültéri egység nélküli monoblokk klíma hőszivattyús elven fűteni is képes, és különösen ősszel, tavasszal vagy kiegészítő fűtésként lehet gazdaságos megoldás.
A fontos kérdés azonban nem az, hogy van-e rajta HEAT üzemmód.
Hanem az, hogy:
mekkora fűtőteljesítményt képes leadni az adott készülék akkor, amikor odakint valóban hideg van?
A klímák névleges fűtőteljesítményét jellemzően enyhébb szabványos vizsgálati körülmények között adják meg. Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a levegő-levegő hőszivattyú működési körülményei is megváltoznak.
Ezért különbséget kell tenni:
átmeneti fűtés;
kiegészítő fűtés;
és teljes értékű téli főfűtés
között.
Ebben az útmutatóban megmutatjuk, mikor érdemes monoblokk klímával fűteni, mennyit fogyaszthat, mit jelent a COP és SCOP, mi történik fagypont alatt, és melyik készüléktulajdonságokat kell ellenőrizni téli használat előtt.
Hogyan fűt egy monoblokk klíma?
A hűtő-fűtő monoblokk klíma levegő-levegő hőszivattyúként működhet.
Hűtési üzemben a helyiségből von el hőt, és azt a kültér felé adja le.
Fűtési üzemben a folyamat megfordul:
a kültéri levegőből vesz fel hőenergiát, és azt a helyiségbe juttatja.
Ez elsőre furcsán hangozhat, amikor odakint például 0 °C van.
A 0 °C-os levegő azonban nem „hőmentes”.
Abszolút nulla, vagyis körülbelül -273 °C felett az anyag továbbra is tartalmaz hőenergiát.
A hőszivattyú ezt a hőt képes alacsonyabb hőmérsékletszintről magasabb hőmérsékletszintre „átemelni”.
Ehhez villamos energiát használ, de a leadott hőmennyiség megfelelő körülmények között többszöröse lehet a felhasznált villamos energiának.
Ez ugyanaz, mint egy elektromos hősugárzó?
Nem.
Ez az egyik legfontosabb különbség.
Egy hagyományos:
elektromos konvektor;
olajradiátor;
hősugárzó;
fűtőpanel
közvetlenül villamos energiából állít elő hőt.
Nagyságrendileg:
1 kWh villamos energiából körülbelül 1 kWh hő lesz.
Egy hőszivattyú ezzel szemben villamos energiával hőt szállít a kültérből a beltérbe.
Ha például az adott üzemi helyzetben a COP értéke 3, akkor:
1 kWh villamos energiából körülbelül 3 kWh hőenergia jut a helyiségbe.
Ezért lehet a klímás hőszivattyús fűtés jóval gazdaságosabb a közvetlen elektromos fűtésnél.
Mit jelent a COP?
A COP, vagyis teljesítménytényező azt mutatja meg, hogy egy adott üzemi állapotban egységnyi felhasznált villamos teljesítményből mennyi fűtőteljesítményt kapunk.
Egyszerűen:
COP = leadott fűtőteljesítmény / felvett villamos teljesítmény
Példa
Ha a készülék:
3 kW hőt ad le;
közben 1 kW villamos teljesítményt vesz fel;
akkor:
COP = 3
Ez azt jelenti, hogy a hőszivattyú pillanatnyilag körülbelül háromszor annyi hőteljesítményt ad le, mint amennyi villamos teljesítményt felvesz.
Mit jelent a SCOP?
A SCOP szezonális mutató.
Nem egyetlen mérési pontot vizsgál, hanem azt próbálja kifejezni, milyen átlagos hatékonyságot ér el a készülék egy teljes fűtési szezon során meghatározott vizsgálati feltételek között.
Ezért ha egész téli fűtési gazdaságosságot hasonlítunk össze, a SCOP hasznosabb adat lehet, mint egyetlen COP-érték.
Fontos azonban:
csak azonos szabvány és éghajlati feltételek szerint megadott adatokat hasonlítsunk össze.
A monoblokk klíma mindig háromszor-négyszer hatékonyabb?
Nem.
A COP nem állandó.
Változik többek között:
külső hőmérséklettel;
kívánt beltéri hőmérséklettel;
kompresszorterheléssel;
készülék konstrukciójával;
leolvasztási ciklusokkal;
ventilátorfordulattal.
Általában minél hidegebb van odakint, annál nehezebb feladat hőt kivonni a kültéri levegőből és magas beltéri hőmérsékletre emelni.
Ezért a hőszivattyú:
fűtőteljesítménye változhat;
energiahatékonysága csökkenhet.
Mit jelent a névleges fűtőteljesítmény?
Tegyük fel, hogy egy készülék adatlapján ezt látjuk:
fűtőteljesítmény: 2,93 kW
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy:
„-10 °C-ban is biztosan 2,93 kW-ot ad le.”
A névleges adat általában meghatározott szabványos vizsgálati körülményekhez tartozik.
A megfelelő téli méretezéshez ezért ideális esetben olyan gyártói adat szükséges, amely megmutatja a készülék fűtőteljesítményét különböző kültéri hőmérsékleteken.
Milyen külső hőmérsékletig működik egy monoblokk klíma?
Ez készülékenként eltér.
A jelenlegi kínálatban is jól látszik, miért nem szabad egyetlen általános határt mondani.
Fisher hűtő-fűtő monoblokkok
A jelenlegi Fisher FCFI-100GE4-R és FCFI-120GE4-R gyártói dokumentációja fűtési üzemben:
-7 °C és +43 °C közötti környezeti működési tartományt
ad meg.
A névleges fűtőteljesítmény:
Fisher 2,93 kW-os modell: 2,63 kW fűtés;
Fisher 3,50 kW-os modell: 2,93 kW fűtés.
A dokumentáció névleges fűtési teljesítményfelvételként:
730 W;
illetve 815 W
értéket ad meg.
Ez a névleges ponton kedvező hőszivattyús hatékonyságot jelent.
Fontos: a -7 °C-os működési alsó határ önmagában nem bizonyítja, hogy ezen a hőmérsékleten is a névleges fűtőteljesítmény áll rendelkezésre.
Mi a helyzet a Zymbo SILENT modellekkel?
A jelenlegi Zymbo SILENT INVERTER család műszaki dokumentációja körülbelül:
2,32 kW névleges hőszivattyús fűtőteljesítményt
és:
720 W névleges fűtési teljesítményfelvételt
ad meg a szabványos vizsgálati ponton.
A dokumentáció ugyanakkor:
-5 °C kültéri minimumot
jelöl a fűtési működéshez.
Ez ismét azt mutatja, miért nem érdemes csak a termék nevéből vagy a „hűtő-fűtő” jelölésből következtetni a téli főfűtési alkalmasságra.
Mi az elektromos PTC rásegítő fűtés?
Egyes monoblokk készülékekben a hőszivattyú mellett elektromos kiegészítő fűtés is található.
A Zymbo SILENT család dokumentációja például körülbelül:
1,55 kW elektromos PTC fűtést
is megad.
Ennek szerepe az lehet, hogy szükség esetén további fűtőteljesítményt biztosítson.
Ez különösen alacsonyabb kültéri hőmérsékletnél lehet hasznos.
A PTC fűtés ugyanolyan gazdaságos, mint a hőszivattyú?
Nem.
Ez nagyon fontos.
A hőszivattyú például megfelelő körülmények között:
1 kWh villamos energiából több kWh hőt
képes biztosítani.
Az elektromos PTC fűtőelem viszont közvetlen ellenállásfűtés.
Nagyságrendileg:
1 kWh villamos energiából 1 kWh hőt állít elő.
Vagyis ha a készülék hideg időben jelentősen támaszkodik az elektromos rásegítésre, a teljes rendszer energiahatékonysága romlik.
Ezért nem elég azt látni, hogy például:
„3,6 kW fűtési teljesítmény”.
Meg kell nézni, hogy ebből mennyi:
hőszivattyús teljesítmény;
és mennyi közvetlen elektromos rásegítés.
Akkor rossz dolog az elektromos rásegítés?
Nem.
Biztonsági és komfort szempontból kifejezetten hasznos lehet.
Például:
gyorsabb felfűtést adhat;
segíthet hidegebb időben;
növelheti a rendelkezésre álló csúcsteljesítményt.
A lényeg az, hogy tudjuk:
amikor az elektromos fűtőbetét dolgozik, annak a résznek már nincs hőszivattyús COP-előnye.
Ezért gazdaságossági számításnál külön kell kezelni.
Mikor igazán jó monoblokk klímával fűteni?
Ősszel
Kifejezetten jó lehet.
Például amikor kint:
5 °C;
10 °C;
15 °C
körüli hőmérséklet van, a levegős hőszivattyúk általában kedvező körülmények között működnek.
Ilyenkor egy megfelelő monoblokk hatékony és gyors fűtést biztosíthat.
Tavasszal
Ugyanez igaz.
A központi fűtést nem feltétlenül kell beindítani egy-egy hűvös nap miatt.
Enyhe téli napokon
Szintén kifejezetten hasznos lehet.
Nagy hidegben
Itt már a konkrét készülék hideg időre vonatkozó műszaki adatai alapján kell dönteni.
Monoblokk klíma főfűtésre – lehet?
Bizonyos ingatlanban és megfelelő készülékkel lehet, de ezt nem szabad automatikusan feltételezni.
A döntéshez legalább két adatot kell összehasonlítani.
1. Mekkora a helyiség fűtési hőigénye?
Például a leghidegebb tervezési időszakban:
1,5 kW?
2,5 kW?
4 kW?
2. Mekkora teljesítményt tud a klíma ugyanilyen külső hőmérsékleten?
Nem a +7 °C-on megadott névleges teljesítmény érdekel, hanem lehetőleg az adott hideg időjárási pont.
Ha a helyiségnek például -10 °C-ban 3 kW hőre van szüksége, de a készülék:
-5 vagy -7 °C alatt már nem üzemeltethető,
akkor önmagában nyilvánvalóan nem lehet biztonságos téli főfűtés.
A működési határ nem ugyanaz, mint a megfelelő fűtőteljesítmény
Ez az egyik legfontosabb vásárlási szabály.
Ha az adatlap azt írja:
fűtés -7 °C-ig
az nem jelenti automatikusan azt, hogy:
-7 °C-on is teljes névleges teljesítménnyel fűt.
Az üzemi határ azt jelzi, hogy a gyártó milyen környezeti tartományra engedélyezi a működést.
A rendelkezésre álló fűtőteljesítmény és hatékonyság ettől külön kérdés.
Miért csökkenhet a teljesítmény hidegben?
A kültéri levegő hőtartalma és a hűtőkör működési körülményei változnak.
Minél nagyobb a különbség:
a kültéri hőforrás;
és a kívánt beltéri hőmérséklet
között, annál nehezebb a hőszivattyú dolga.
Emellett fagypont környékén a kültéri oldali hőcserélőn:
pára;
dér;
jég
is kialakulhat.
Mi az a leolvasztás?
Fűtés közben a készülék kültéri oldali hőcserélője hideg.
Nedves, hűvös időben dér képződhet rajta.
A készüléknek ezt időnként el kell távolítania.
Ezt nevezzük:
defrostnak vagy leolvasztási ciklusnak.
Leolvasztás alatt átmenetileg:
csökkenhet vagy megszakadhat a helyiség fűtése;
a készülék működési hangja megváltozhat;
kondenzvíz keletkezhet.
Ez a hőszivattyús működés természetes része.
Monoblokknál hová kerül a leolvasztási víz?
Ez téli használatnál különösen fontos.
A kondenzvíz kezelését már a telepítéskor úgy kell kialakítani, hogy fűtési üzemben is működjön.
A jelenlegi Zymbo SILENT dokumentáció például külön kiemeli, hogy téli fűtéskor a kondenzvíznek a kialakított vízkivezetésen keresztül folyamatosan távoznia kell.
Ha ez nincs megfelelően kialakítva, problémát okozhat.
Monoblokk klíma telepítése – kondenzvíz és téli használat
Mi történik a kifolyó vízzel fagypont alatt?
Ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A kültérbe kivezetett víz:
megfagyhat;
jégfoltot hozhat létre;
visszafagyhat rosszul kialakított csőben;
veszélyt okozhat járdán vagy erkélyen.
Ezért téli főfűtésre tervezett telepítésnél a kondenzvíz-elvezetés nem nyári mellékkérdés, hanem a rendszertervezés része.
Kell tartalék fűtés?
Ha monoblokk klímára bíznánk a téli fűtést, én nem hagynám figyelmen kívül a tartalék fűtést.
Különösen akkor, ha:
a készülék működési határa csak -5 vagy -7 °C;
az ingatlan hidegebb térségben van;
nincs dokumentált alacsony hőmérsékleti teljesítmény;
a helyiség lehűlése komoly problémát okozna.
Tartalék lehet például:
elektromos fűtőpanel;
meglévő gázfűtés;
központi fűtés;
más független hőforrás.
Ez nem azt jelenti, hogy a monoblokk rosszul fűt.
Azt jelenti, hogy egy fűtési rendszer megbízhatóságát is meg kell tervezni.
Monoblokk klíma + meglévő fűtés – gyakran ez a legjobb kombináció
Sok lakásban nem is kell a meglévő fűtést lecserélni.
A monoblokk használható:
gyors felfűtésre;
átmeneti időben;
nappali zónafűtésre;
ritkán használt szoba fűtésére;
meglévő rendszer tehermentesítésére.
Például ősszel lehet, hogy a központi gázkazánt még nem érdemes elindítani az egész lakás miatt.
Ehelyett csak azt a nappalit fűtjük, ahol éppen tartózkodunk.
Ez gyakran sokkal életszerűbb felhasználás, mint mindenáron kizárólagos téli főfűtést várni a készüléktől.
Megéri klímával fűteni az elektromos fűtőpanel helyett?
Ha a klíma hőszivattyús üzemben megfelelő COP-val működik:
igen, azonos hőmennyiség előállításához lényegesen kevesebb villamos energiát használhat.
Egyszerű példa:
Elektromos fűtőpanel
1 kWh villamos energia:
körülbelül 1 kWh hő.
Hőszivattyú COP 3 mellett
1 kWh villamos energia:
körülbelül 3 kWh hő.
Ezért a klíma nagyon jó lehet például arra, hogy enyhébb időben átvegye a közvetlen elektromos fűtés feladatának jelentős részét.
Mi történik, ha bekapcsol a PTC rásegítés?
Tegyük fel, hogy a készülék hőszivattyúja 700–800 W körüli villamos teljesítményt használ, majd ehhez bekapcsol egy körülbelül 1,5 kW-os elektromos fűtőbetét.
A rendszer összes villamos teljesítményfelvétele ilyenkor jelentősen megnő.
A plusz PTC által leadott hő:
közvetlen elektromos fűtés.
Ezért a készülék összesített hatékonysága kisebb lesz, mint tisztán hőszivattyús üzemben.
Ez nem hiba, hanem a kiegészítő fűtés természetes következménye.
Mennyit fogyaszt egy monoblokk klíma fűtés közben?
Erre nincs egyetlen fix válasz.
A villamos fogyasztás függ:
készüléktől;
külső hőmérséklettől;
beállított beltéri hőmérséklettől;
épület hőveszteségétől;
inverteres szabályozástól;
PTC rásegítéstől;
használati időtől.
A gyártói névleges teljesítményfelvétel jó összehasonlítási alap, de a valós fogyasztás változik.
Példa: Fisher névleges fűtési fogyasztás
A jelenlegi Fisher dokumentációban:
FCFI-100GE4-R
névleges fűtőteljesítmény: 2,63 kW;
névleges villamos teljesítményfelvétel fűtéskor: 730 W.
A két értékből a névleges vizsgálati ponton körülbelül:
COP 3,6
adódik.
FCFI-120GE4-R
névleges fűtőteljesítmény: 2,93 kW;
villamos teljesítményfelvétel: 815 W.
Ez szintén nagyjából:
COP 3,6
névleges arány.
Ez nem azt jelenti, hogy egész télen állandóan 3,6 lesz a COP.
A valós érték az üzemi körülményekkel változik.
Példa: Zymbo SILENT INVERTER
A jelenlegi műszaki dokumentáció:
kb. 2,32 kW névleges hőszivattyús fűtőteljesítményt;
kb. 720 W névleges villamos felvételt
ad meg.
Ez a névleges vizsgálati állapotban nagyjából:
COP 3,2
arányt jelent.
A készülékhez ugyanakkor elektromos PTC fűtés is társulhat, amelynek használata növeli a teljes fűtőteljesítményt, de egyben a villamosenergia-fogyasztást is.
Inverteres monoblokk jobb fűtésre?
Sok esetben előnyös.
Az inverteres készülék a kompresszor teljesítményét a pillanatnyi hőigényhez igazíthatja.
Ez azt jelenti, hogy:
nagy hőigénynél magasabb teljesítményen működik;
a kívánt hőmérséklet elérése után visszaszabályoz.
Ennek előnye lehet:
egyenletesebb hőmérséklet;
kedvezőbb részterheléses működés;
kevesebb ki-be kapcsolás;
kisebb zaj alacsonyabb terhelésen.
Ha napi sok órát szeretnénk fűteni, az inverteres szabályozás különösen érdekes lehet.
Mekkora monoblokk klíma kell fűtésre?
Itt nem a nyári hűtési igényt kell automatikusan használni.
Az épület téli hőveszteségét kell megvizsgálni.
Számít:
alapterület;
belmagasság;
külső falak;
falak hőszigetelése;
ablakok;
födém;
padló;
légcsere;
kívánt beltéri hőmérséklet;
téli külső méretezési hőmérséklet.
Egy rosszul szigetelt régi 25 m²-es helyiség fűtési hőigénye sokkal nagyobb lehet, mint egy korszerű 25 m²-es szobáé.
Hűtéshez megfelelő klíma biztosan elég fűtésre is?
Nem feltétlenül.
Nyáron és télen teljesen más a hőterhelés.
Előfordulhat például, hogy:
hűtésre 2 kW teljesítmény elegendő;
a téli csúcshőigény viszont 3 kW.
Ráadásul maga a klíma fűtőteljesítménye is változhat a külső hőmérséklettel.
Ezért ha a készüléket főfűtésre tervezzük, külön téli méretezést kell végezni.
Jó megoldás hálószobába télen?
Lehet.
A hőszivattyús légfűtés gyors, és egy jól szabályozható készülék kellemes hőmérsékletet tarthat.
Viszont két szempont különösen fontos:
zaj;
légáramlás.
A monoblokk kompresszora is a helyiségben működik, ezért éjszaka a zajérzet nagyobb lehet, mint egy split beltéri egységnél.
Mennyire hangos a monoblokk klíma?
Nem kellemetlen a meleg levegős fűtés?
Ez részben elhelyezés kérdése.
Ha a meleg levegő közvetlenül:
ágyra;
kanapéra;
munkaasztalra
fúj, zavaró lehet.
Megfelelő:
készülékelhelyezés;
lamellaállás;
ventilátorsebesség
sokat javíthat a komforton.
Parapet monoblokk jó fűtésre?
A parapet elhelyezés fűtési szempontból kifejezetten logikus lehet.
A készülék alacsonyabban található, hasonlóan egy:
radiátorhoz;
fan-coilhoz.
A meleg levegő innen felfelé áramolhat.
A tényleges komfort természetesen a konkrét készülék légeloszlásától is függ.
Magas fali monoblokk fűtésnél
Magas fali modell is alkalmas lehet fűtésre.
Ilyenkor különösen fontos a légterelés, mert a meleg levegő természetesen felfelé szeretne maradni.
Fűtéskor ezért célszerű a levegőt megfelelően lefelé irányítani, ha az adott készülék ezt lehetővé teszi.
Társasházban különösen jó lehet kiegészítő fűtésként?
Igen.
Például egy olyan lakásban, ahol:
központi vagy távfűtés van;
de egy adott szoba hűvösebb;
vagy átmeneti időben még nem működik a központi rendszer,
a monoblokk saját fűtése nagyon hasznos lehet.
Ugyanaz a készülék:
nyáron hűt;
ősszel és tavasszal fűt.
Ez növeli a beruházás használati értékét.
Apartmanba és nyaralóba jó?
Igen, különösen érdekes lehet.
Egy ritkábban használt ingatlant gyorsan fel lehet fűteni anélkül, hogy egy teljes központi rendszernek hosszú időre lenne szüksége.
Fontos azonban:
hideg épület induló hőigénye;
készülék minimális üzemi hőmérséklete;
távoli vezérlés;
fagyvédelem;
tartalék fűtés
kérdését is megvizsgálni.
Irodába jó téli fűtés?
Igen, főleg ha az iroda:
nappal használatos;
éjszaka visszahűthető;
gyors felfűtés fontos.
A klímás fűtés kis hőtehetetlensége miatt a helyiség viszonylag gyorsan melegedhet.
Monoblokk vagy elektromos fűtőpanel?
Nem feltétlenül „vagy-vagy”.
Jó rendszer lehet:
Monoblokk
Az év nagy részében gazdaságos hőszivattyús fűtésre.
Fűtőpanel
tartaléknak;
nagyon hideg napokra;
másik helyiségbe;
fagyvédelemhez.
Ez egyszerű és rugalmas rendszer lehet.
Monoblokk vagy gázfűtés?
Erre már csak az egész épület és az aktuális energiaárak ismeretében lehet korrekt választ adni.
Számít:
gázrendszer hatásfoka;
gáz ára;
villamos energia ára;
klíma tényleges COP-ja;
részleges vagy egész lakás fűtése;
beruházási költség.
A monoblokk nagy előnye lehet a zónafűtés.
Ha csak egyetlen szobát használunk, nem feltétlenül szükséges az egész ház központi rendszerét ugyanarra a hőmérsékletre felfűteni.
Monoblokk klíma és H tarifa
A H tarifa lehetősége nem jár automatikusan minden hűtő-fűtő monoblokk klímához.
A jelenlegi H tarifás feltételek között szerepel többek között:
hőszivattyús működés;
megfelelő dokumentált szezonális hatékonyság;
külön mért áramkör;
állandó, nem egyszerűen dugaszolható csatlakozás.
A jelenlegi MVM dokumentáció legalább:
SCOP 3,4
értéket ír elő a megfelelő hőszivattyús berendezésnél.
Ezért egy konkrét monoblokk H tarifás alkalmazhatóságát típus szerint, a szükséges dokumentációval kell ellenőrizni.
Attól, hogy egy készülék hőszivattyús elven fűt, még nem biztos, hogy a H tarifa minden feltételét teljesíti.
Mikor használnánk monoblokkot önálló főfűtésként?
Csak akkor, ha minden fontos műszaki feltétel igazolt.
Például:
ismert az épület téli hőigénye;
a készülék hidegben leadott teljesítménye megfelelő;
a gyártó engedélyezi az adott téli hőmérsékleten történő működést;
kondenzvíz és leolvasztás megoldott;
elektromos hálózat megfelelő;
szükség esetén van tartalék fűtés.
Ha ezek közül több adat hiányzik, én inkább:
átmeneti vagy kiegészítő fűtésként
tekintenék a készülékre.
Mikor kifejezetten jó választás téli használatra?
Monoblokk klímával történő fűtés különösen logikus lehet:
jól szigetelt kisebb lakásban;
egyetlen szoba zónafűtésére;
átmeneti időszakban;
iroda felfűtésére;
apartmanban;
meglévő fűtés kiegészítésére;
olyan ingatlanban, ahol kültéri egység nem szerelhető fel.
Mikor lennénk óvatosak?
Nem választanánk automatikusan kizárólagos főfűtésnek, ha:
rosszul szigetelt az épület;
magas a téli hőigény;
nincs dokumentált hideg időjárási teljesítmény;
a készülék csak -5 vagy -7 °C-ig üzemeltethető;
nincs tartalék fűtés;
a kondenzvíz téli elvezetése nem megoldott.
Fisher vagy Zymbo fűtésre?
Nem márkanév alapján választanánk.
Fisher
A jelenlegi Fisher 2,93 és 3,50 kW-os modellek hűteni és fűteni is tudnak.
Előnyük:
nagyobb névleges fűtőteljesítmény;
kedvező névleges COP;
egyszerű parapet kialakítás.
A jelenlegi dokumentáció fűtési üzemben -7 °C-os alsó környezeti határt ad meg.
Zymbo
A Zymbo kínálatban többféle hűtő-fűtő konstrukció van.
Különösen érdekes:
SILENT;
SILENT INVERTER;
HYBRID;
iCOOL.
Egyes SILENT modellek elektromos PTC rásegítéssel is rendelkeznek.
Ha sokórás fűtés, szabályozhatóság és részterhelés fontos, az inverteres Zymbo különösen érdekes lehet.
Fisher vagy Zymbo monoblokk klíma?
Zymbo HYBRID – más megközelítés
A HYBRID különleges konstrukció.
A klímás hőszivattyús működés mellett melegvizes fűtési rendszerhez is kapcsolható.
Ez például olyan lakásban lehet érdekes, ahol:
korábban radiátor volt az ablak alatt;
meglévő központi melegvizes fűtés rendelkezésre áll;
nyáron hűteni szeretnénk;
télen pedig a meglévő vízkörből is fűteni.
Ez már nem egyszerű klímás fűtés, hanem hibrid rendszer.
Gyors döntési táblázat téli használathoz
| Felhasználás | Monoblokk értékelése |
|---|---|
| Őszi/tavaszi fűtés | Kifejezetten jó választás |
| Kiegészítő téli fűtés | Jó választás lehet |
| Egyetlen szoba zónafűtése | Kifejezetten érdekes |
| Iroda nappali felfűtése | Jó lehet |
| Apartman gyors felfűtése | Jó lehet |
| Jól szigetelt kis helyiség főfűtése | Műszaki ellenőrzéssel lehetséges |
| Rosszul szigetelt lakás teljes főfűtése | Nem választanánk méretezés nélkül |
| -10 °C alatti kizárólagos fűtés | Csak erre dokumentált készülékkel |
| Tartalék nélküli főfűtés -5/-7 °C működési határú készülékkel | Nem javasolnánk |
Hogyan használjuk gazdaságosan télen?
Ne állítsunk indokolatlanul magas hőmérsékletet
A nagyobb beltéri-kültéri hőmérséklet-különbség növeli a hőszivattyú terhelését.
Tartsunk egyenletesebb hőmérsékletet
Inverteres készüléknél sokszor kedvezőbb, ha nem hagyjuk teljesen kihűlni a helyiséget, majd maximális teljesítménnyel próbáljuk gyorsan visszafűteni.
Tartsuk tisztán a szűrőt
A rossz légáramlás:
teljesítménycsökkenést;
nagyobb zajt;
rosszabb működést
okozhat.
Ne akadályozzuk a külső rácsokat
A kültéri oldali légáramlás télen is létfontosságú.
Gondoskodjunk a kondenzvízről
Fűtésnél ez különösen fontos.
Gyakori kérdések a monoblokk klímás fűtésről
Lehet monoblokk klímával fűteni?
Igen. Számos kültéri egység nélküli klíma hőszivattyús hűtő-fűtő készülék.
Gazdaságosabb, mint egy elektromos fűtőpanel?
Hőszivattyús üzemben általában lehet, mert egységnyi villamos energiából több egységnyi hőt képes biztosítani. A pontos előny az aktuális COP-tól függ.
Jó főfűtésnek?
Bizonyos esetekben igen, de csak akkor, ha a készülék hideg időben rendelkezésre álló fűtőteljesítménye fedezi az épület hőigényét.
Milyen hidegig működik?
Modellfüggő. A jelenlegi Fisher hűtő-fűtő monoblokkok dokumentációja -7 °C-os, a Zymbo SILENT családé -5 °C körüli alsó fűtési működési határt ad meg.
Ha -7 °C-ig működik, -7 °C-on is teljes teljesítményt ad?
Nem feltétlenül. A minimális üzemi hőmérséklet nem azonos a névleges teljesítmény garantálásával.
Mi az a PTC rásegítő fűtés?
Elektromos ellenállásfűtés, amely kiegészítheti a hőszivattyú teljesítményét. Hasznos hidegben, de a PTC által termelt hő nem rendelkezik hőszivattyús COP-előnnyel.
Mi az a leolvasztás?
Fűtés közben a kültéri hőcserélőn kialakuló dér eltávolítására szolgáló automatikus működési ciklus.
Kell kondenzvíz-elvezetés télen?
A konkrét készüléktől függ, de hőszivattyús fűtésnél a kondenzvíz és leolvasztási víz kezelését mindenképpen meg kell tervezni.
Kaphat H tarifát a monoblokk klíma?
Nem automatikusan. A konkrét készüléknek és bekötésnek teljesítenie kell a H tarifa műszaki és dokumentációs feltételeit, köztük a szükséges SCOP-követelményt.
Fisher vagy Zymbo jobb fűtésre?
A konkrét feladattól függ. Fisherből nagyobb névleges fűtőteljesítményű modellek is elérhetők, míg a Zymbo kínálatban inverteres, PTC-rásegítéses és Hybrid megoldások is megtalálhatók.
Összefoglalva: megéri monoblokk klímával fűteni?
Igen, különösen átmeneti időszakban és kiegészítő fűtésként.
A hőszivattyús monoblokk:
gyorsan fűt;
zónánként használható;
megfelelő körülmények között sokkal kevesebb villamos energiából képes ugyanannyi hőt biztosítani, mint egy közvetlen elektromos fűtőtest;
ugyanazzal a készülékkel nyáron hűthetünk.
De a téli főfűtésnél már nem elég azt látni:
„hűtő-fűtő klíma”.
Ellenőrizni kell:
téli hőigényt;
készülék fűtőteljesítményét;
alacsony hőmérsékleti működési tartományát;
COP/SCOP adatokat;
elektromos rásegítést;
kondenzvíz-kezelést;
szükség esetén tartalék fűtést.
A jelenlegi Fisher és Zymbo készülékek alapján is jól látható, hogy a különböző monoblokkok téli képessége nem azonos.
Ezért a megfelelő megközelítés:
átmeneti fűtésre bátran vizsgáljuk meg a monoblokkot, kizárólagos téli főfűtésre pedig csak megfelelő hőtechnikai méretezés és konkrét készülékadatok alapján válasszunk.
Hűtő-fűtő monoblokk klímát keres?
A Fűtésüzlet.hu kínálatában többféle Fisher és Zymbo kültéri egység nélküli hűtő-fűtő klíma található.
Kültéri egység nélküli klímák
→ https://futesuzlet.hu/klima-kulteri-egyseg-nelkul
Ha fűtésre is szeretné használni, készülékválasztás előtt érdemes megadni:
helyiség méretét;
belmagasságát;
szigetelését;
ablakok méretét;
meglévő fűtést;
kívánt téli használatot;
illetve azt, hogy kiegészítő vagy főfűtés a cél.
Így nem pusztán azt lehet eldönteni, hogy a készülék képes-e fűteni, hanem azt is, hogy az adott ingatlanban megfelelő fűtési megoldást jelent-e.
Kapcsolódó útmutatók
Kültéri egység nélküli klíma – előnyök és hátrányok
Mikor jó választás a monoblokk, és milyen kompromisszumokra számítsunk?
Monoblokk vagy mobil klíma?
Két kültéri egység nélküli megoldás részletes összehasonlítása.
Mennyire hangos a monoblokk klíma?
Zajszint, hálószobai használat és Silent készülékek.
Monoblokk klíma telepítése
Faláttörés, rögzítés, kondenzvíz és telepítés előtti ellenőrzések.
Mekkora monoblokk klíma kell?
A megfelelő teljesítmény kiválasztása.
Monoblokk klíma árak
Készülékár és teljes telepítési költség.
Fisher vagy Zymbo monoblokk klíma?
Melyik konstrukció milyen felhasználásra lehet jobb?