Egy átlagos, normál belmagasságú lakószobánál első közelítésként nagyjából 80–100 W hűtőteljesítménnyel számolhatunk négyzetméterenként.
Ez alapján például:
20 m² → kb. 1,6–2,0 kW;
25 m² → kb. 2,0–2,5 kW;
30 m² → kb. 2,4–3,0 kW;
35 m² → kb. 2,8–3,5 kW;
40 m² → kb. 3,2–4,0 kW.
Ez azonban csak gyors előméretezés, nem pontos hőterhelés-számítás.
Ugyanaz a 25 m²-es szoba egészen más klímát igényelhet attól függően, hogy:
északi vagy délnyugati fekvésű;
földszinti vagy tetőtéri;
2,6 vagy 4 méter a belmagassága;
kicsik vagy hatalmasak az ablakai;
van-e külső árnyékolás;
milyen a hőszigetelés;
hány ember tartózkodik benne;
és mennyi hőt termelnek a berendezések.
Ezért a helyes kérdés nem egyszerűen az, hogy:
„Hány négyzetméteres a szoba?”
hanem:
„Mekkora a helyiség tényleges nyári hőterhelése?”
Ebben az útmutatóban megmutatjuk, hogyan lehet ezt egyszerűen megbecsülni, és mikor érdemes pontosabb méretezést kérni.
Gyors válasz: hány kW klíma kell hány m²-re?
Átlagos magyarországi lakószoba, körülbelül 2,6–2,8 méteres belmagasság és átlagos nyári hőterhelés mellett az alábbi táblázat használható első támpontként:
| Helyiség alapterülete | Becsült hűtési igény |
|---|---|
| 10 m² | kb. 0,8–1,0 kW |
| 15 m² | kb. 1,2–1,5 kW |
| 20 m² | kb. 1,6–2,0 kW |
| 25 m² | kb. 2,0–2,5 kW |
| 30 m² | kb. 2,4–3,0 kW |
| 35 m² | kb. 2,8–3,5 kW |
| 40 m² | kb. 3,2–4,0 kW |
| 50 m² | kb. 4,0–5,0 kW |
Fontos: ez nem készülékválasztó táblázat, hanem nagyságrendi becslés.
Egy napos tetőtéri 25 m²-es szoba akár nagyobb hűtőteljesítményt igényelhet, mint egy jól szigetelt, északi fekvésű 35 m²-es helyiség.
Mekkora monoblokk klíma kell 20 m²-re?
Egy átlagos 20 m²-es szobánál nagyjából 1,6–2,0 kW hűtési igényből indulhatunk ki.
Ha azonban a helyiség:
tetőtéri;
déli vagy délnyugati tájolású;
nagy üvegfelülettel rendelkezik;
nincs árnyékolva;
rosszul szigetelt;
akkor nagyobb teljesítményre lehet szükség.
Ha viszont jól szigetelt, árnyékos hálószobáról van szó, a hőigény alacsonyabb lehet.
Mekkora monoblokk klíma kell 25 m²-re?
25 m² esetén első becslésként körülbelül 2,0–2,5 kW hűtőteljesítmény reális kiindulópont lehet.
Ez a méret gyakori:
nappalinál;
nagyobb hálószobánál;
kisebb irodánál;
apartmanszobánál.
De például egy délnyugati fekvésű, nagy üvegfelületű 25 m²-es nappali már jóval nagyobb hőterhelést kaphat, mint egy északra néző, árnyékolt szoba.
Ezért 25 m²-nél sem azt mondanánk automatikusan, hogy:
„2,5 kW biztosan jó.”
Inkább azt:
„2–2,5 kW környékéről érdemes elindulni, majd korrigálni a helyiség adottságai alapján.”
Mekkora monoblokk klíma kell 30 m²-re?
Egy átlagos 30 m²-es helyiség hűtési igénye nagyjából 2,4–3,0 kW körül lehet első becslésként.
Itt már különösen érdemes figyelni:
a belmagasságra;
tájolásra;
ablakokra;
tetőtéri elhelyezkedésre.
Egy 30 m²-es, 2,6 méter magas szoba térfogata:
30 × 2,6 = 78 m³
Egy ugyanekkora, 3,5 méter belmagasságú régi polgári lakás helyisége viszont:
30 × 3,5 = 105 m³
Az alapterület ugyanaz, de 35%-kal több levegő és lényegesen nagyobb határoló felület tartozik hozzá.
Ezért nem szabad kizárólag m² alapján méretezni.
Mekkora monoblokk klíma kell 40 m²-re?
40 m²-es helyiségnél gyors becsléssel:
kb. 3,2–4,0 kW
hűtési igény adódhat átlagos körülmények között.
Itt azonban már különösen fontos megnézni, hogy:
egyetlen nyitott térről van-e szó;
vagy több szobát szeretnénk egy készülékkel hűteni.
Egy 40 m²-es egybefüggő nappali egészen más feladat, mint:
20 m² nappali + folyosó + két külön hálószoba.
Hiába ugyanannyi a teljes alapterület, egyetlen klíma nem osztja el automatikusan egyenletesen a hideg levegőt falakon és ajtókon keresztül.
Miért nem elég a négyzetméter?
A négyzetméter csak az egyik tényező.
A klímának nem az alapterületet kell „lehűtenie”, hanem a helyiségbe folyamatosan bekerülő hőt kell elszállítania.
Ezt nevezzük hőterhelésnek.
A hő több helyről érkezik.
1. Belmagasság
20 m² alapterület:
2,6 m belmagassággal
52 m³ légtér.
4 m belmagassággal
80 m³ légtér.
Ez több mint 50%-os különbség.
Ezért régi polgári lakásoknál, galériás helyiségeknél vagy különösen magas belmagasságnál az egyszerű m²-alapú szabály gyorsan pontatlanná válik.
2. Tájolás
Nem mindegy, merről kapja a napot a helyiség.
Északi fekvés
Általában kisebb napsugárzási terhelés.
Keleti fekvés
Főleg reggel melegszik.
Nyugati fekvés
Délután és este jelentős hőterhelést kaphat.
Déli / délnyugati fekvés
Nyáron jelentős napsugárzás érheti a helyiséget.
Egy nyugati vagy délnyugati nappali ezért sokkal nehezebben hűthető lehet, mint egy azonos méretű északi szoba.
3. Ablakok mérete
Az üvegfelület az egyik legfontosabb hőterhelési tényező.
Nem mindegy, hogy egy 25 m²-es szobának:
egy 1 m²-es ablaka;
vagy egy teljes falat elfoglaló üvegfelülete
van.
Különösen problémás lehet:
déli üvegfelület;
nyugati üvegfelület;
tetőablak;
árnyékolás nélküli nagy teraszajtó.
4. Külső árnyékolás
A redőny, zsaluzia, napellenző vagy más külső árnyékolás jelentősen csökkentheti a helyiség nyári hőterhelését.
A külső árnyékolás általában hatásosabb, mint amikor a napsugárzás már átjutott az üvegen, és csak belül próbáljuk:
függönnyel;
sötétítővel;
reluxával
megállítani.
Ezért ugyanaz a szoba megfelelő árnyékolással kisebb hűtőteljesítményt igényelhet.
5. Tetőtéri vagy legfelső szinti helyiség
Ez külön kategóriát érdemel.
Nyáron a tetőszerkezet nagyon erősen felmelegedhet.
Ezért egy tetőtéri helyiség hőterhelése jelentősen magasabb lehet, különösen:
gyengébb szigetelés;
sötét tető;
tetőablakok;
déli tájolás
esetén.
Egy 20–25 m²-es tetőtéri szobát ezért nem érdemes automatikusan ugyanúgy méretezni, mint egy középső szinten található ugyanekkora helyiséget.
6. Hőszigetelés
Jól szigetelt épületnél kevesebb hő jut át:
falakon;
födémen;
tetőn.
Régi, rosszul szigetelt épületnél viszont a szerkezeteken keresztüli hőterhelés nagyobb lehet.
De nem szabad azt gondolni, hogy egy nagyon jól szigetelt modern épület biztosan soha nem melegszik túl.
Nagy déli üvegfelület és megfelelő árnyékolás hiányában egy korszerű ház is jelentősen túlmelegedhet.
7. Hány ember tartózkodik a helyiségben?
Az ember maga is hőt ad le.
Egy hálószobában két ember nem jelent óriási problémát.
Egy:
tárgyalóban;
oktatóteremben;
irodában;
rendelő várójában
viszont egyszerre sok ember tartózkodhat.
Ilyenkor ezt már figyelembe kell venni a méretezésben.
8. Számítógépek és más elektromos berendezések
Az elektromos berendezések által felhasznált energia jelentős része végül hőként jelenik meg a helyiségben.
Ez különösen fontos:
irodában;
gamer szobában;
szerverhelyiségben;
műhelyben;
üzletben.
Egy nagy teljesítményű számítógép például terhelés alatt több száz watt hőt képes a helyiségbe leadni.
Több számítógépnél ez már komoly plusz hőterhelést jelent.
9. Világítás
Modern LED világításnál ez általában kisebb tényező.
De:
üzlethelyiségben;
bemutatóteremben;
stúdióban;
régebbi nagy teljesítményű világításnál
a világítás hőtermelése is számíthat.
Egyszerű méretezés W/m² alapján
Ha gyors előbecslés kell, átlagos lakóhelyiségnél használhatunk például:
80–100 W/m²
kiindulási tartományt.
Példa – 25 m² átlagos szoba
25 × 80 W = 2000 W
25 × 100 W = 2500 W
Vagyis:
kb. 2,0–2,5 kW hűtőteljesítmény
lehet a kiindulópont.
Ez azonban csak normál körülményekre használható gyors becslés.
Mikor számoljunk nagyobb hőterheléssel?
A becslést felfelé kell korrigálni például akkor, ha:
tetőtéri a helyiség;
legfelső szinten található;
déli vagy nyugati tájolású;
nagy az üvegfelület;
nincs külső árnyékolás;
rossz a szigetelés;
nagy a belmagasság;
sok ember tartózkodik bent;
sok elektromos berendezés működik.
Több ilyen tényező együtt már nagyon jelentősen megváltoztathatja az eredményt.
Mikor lehet kisebb a hűtési igény?
Kedvező körülmények például:
északi tájolás;
jó hőszigetelés;
kis üvegfelület;
hatékony külső árnyékolás;
középső szint;
normál belmagasság;
kevés belső hőtermelés.
Ilyenkor a négyzetméter alapján számított felső érték feleslegesen nagy lehet.
Méretezés légköbméter alapján
Ha a belmagasság eltér az átlagostól, már jobb kapaszkodó lehet a helyiség térfogata.
A térfogat:
alapterület × belmagasság
Példa
25 m² × 2,7 m = 67,5 m³
Első becslésként átlagos lakótérnél körülbelül:
30–40 W/m³
nagyságrend használható.
67,5 × 30 W = 2025 W
67,5 × 40 W = 2700 W
Vagyis itt:
kb. 2,0–2,7 kW
közötti kiindulási eredményt kapunk.
Ez még mindig nem helyettesíti a valódi hőterhelés-számítást, de magas vagy alacsony belmagasságnál jobb támpontot adhat, mint a puszta négyzetméter.
Mi történik, ha túl kicsi klímát választunk?
Az alulméretezés nem csak azt jelenti, hogy:
„kicsit lassabban hűt.”
A készülék:
nagyon hosszú ideig működhet nagy teljesítményen;
nem biztos, hogy eléri a kívánt hőmérsékletet;
nagy hőségben folyamatosan maximális közelében dolgozhat;
zajosabbnak érződhet;
romolhat a komfort.
Ez monoblokk klímánál különösen fontos, mert a kompresszor is a helyiségen belül működik.
Egy alulméretezett berendezés, amely folyamatosan nagy terhelésen dolgozik, zaj szempontjából is rosszabb választás lehet.
Akkor inkább válasszunk jóval nagyobbat?
Nem.
A túlméretezés sem automatikusan előny.
A „biztos, ami biztos, vegyük a legnagyobbat” gondolkodás nem jó méretezési módszer.
Indokolatlanul nagy készülék esetén:
többet fizethetünk a berendezésért;
nagyobb fizikai mérettel kell számolni;
nem biztos, hogy kedvezőbb lesz a szabályozás;
a légáramlás is erősebb lehet;
bizonyos konstrukcióknál gyakoribb ki-be kapcsolás jelentkezhet.
Inverteres készüléknél a széles modulációs tartomány sokat segíthet, de ott sem cél az indokolatlan túlméretezés.
A jó klíma nem a lehető legnagyobb, hanem a megfelelő méretű klíma.
Miért előnyös az inverteres monoblokk?
Az inverteres készülék képes a kompresszor teljesítményét szabályozni.
Amikor a helyiség nagyon meleg, nagyobb teljesítménnyel dolgozhat.
A kívánt hőmérséklet elérése után pedig visszaveheti a teljesítményt.
Ez több szempontból előnyös lehet:
egyenletesebb hőmérséklet;
kevesebb teljes ki-be kapcsolás;
kedvezőbb részterheléses működés;
alacsonyabb zaj részterhelésen;
jobb komfort.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az inverter megoldja a rossz méretezést.
Egy 2 kW körüli készülékből nem lesz 4 kW-os klíma attól, hogy inverteres.
Egyetlen monoblokk lehűti az egész lakást?
Általában nem érdemes erre számítani.
A klíma elsősorban annak a helyiségnek a levegőjét hűti, ahol elhelyezték.
A hidegebb levegő átjuthat:
nyitott ajtón;
folyosón;
szomszédos helyiségbe.
De a légeloszlás nem lesz automatikusan egyenletes.
Példa
Van egy:
25 m²-es nappali;
12 m²-es háló;
10 m²-es gyerekszoba;
folyosó.
Ez összesen lehet közel 50 m².
Ebből nem következik, hogy:
„akkor kell egy 5 kW-os klíma a nappaliba.”
Az 5 kW-os készülék a nappalit nagyon erősen hűtheti, miközben a zárt vagy távoli hálószobák továbbra is melegek maradhatnak.
Ilyenkor nem teljesítmény-, hanem légeloszlási probléma van.
Monoblokk klímánál különösen fontos a helyiség
A monoblokk készüléknek kültéri falra kell kerülnie.
Ez már eleve korlátozza az elhelyezést.
Ezért méretezés előtt két külön kérdést kell megválaszolni:
1. Mekkora teljesítmény kell?
Ez a hőterhelés kérdése.
2. Hová lehet felszerelni?
Ez az épület és a készülék telepítési követelményeinek kérdése.
Hiába találjuk meg a tökéletes teljesítményt, ha az adott helyiségben nincs:
megfelelő külső fal;
elegendő falfelület;
lehetőség a faláttörésekre.
Mekkora klíma kell hálószobába?
Hálószobánál nemcsak a teljesítmény, hanem a zaj is különösen fontos.
Egy kisebb hálószoba hőigénye általában alacsonyabb lehet, mint egy hasonló alapterületű napsütötte nappalié.
De ha a szoba:
tetőtéri;
nyugati fekvésű;
nagy tetőablakos;
akkor ez könnyen megfordulhat.
Hálószobában különösen fontos, hogy ne válasszunk alulméretezett készüléket, amely egész éjszaka magas teljesítményen kénytelen működni.
[BELSŐ LINK: Mennyire hangos a monoblokk klíma hálószobában?]
Mekkora klíma kell tetőtérbe?
Tetőtérnél az egyszerű 80–100 W/m² szabály könnyen kevés lehet.
Számít:
tető hőszigetelése;
tető színe;
tetőablakok;
tájolás;
árnyékolás;
helyiség formája;
legmagasabb belmagasság.
Itt különösen ajánlott pontosabban meghatározni a hőterhelést.
A tetőtér az egyik legjobb példa arra, hogy miért nem szabad kizárólag alapterületből klímát választani.
Mekkora klíma kell irodába?
Irodánál hozzá kell számolni a belső hőterhelést is.
Például:
több ember;
asztali számítógépek;
monitorok;
nyomtatók;
szerver vagy hálózati eszközök;
világítás
jelentős plusz hőt termelhetnek.
Egy 25 m²-es, négy munkaállomásos iroda hűtési igénye ezért jóval nagyobb lehet, mint egy 25 m²-es hálószobáé.
Mekkora klíma kell üzlethelyiségbe?
Üzletnél további hőterhelések jelenhetnek meg:
gyakori ajtónyitás;
nagy kirakat;
sok világítás;
több ember;
elektromos berendezések;
közvetlen napsütés.
Ezért üzlethelyiségnél már különösen kockázatos pusztán a négyzetméter alapján vásárolni.
2,5 kW-os klíma hány m²-re elég?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés.
Átlagos körülmények között egy 2,5 kW körüli hűtőteljesítményű klíma nagyságrendileg 25–30 m² körüli normál lakóhelyiséghez lehet megfelelő.
De ez nem univerzális 30 m²-es szabály.
Lehet:
20–25 m² tetőtérhez éppen megfelelő;
30 m² átlagos nappalihoz megfelelő;
nagyon kedvező adottságú helyiségben ennél nagyobb térhez is elegendő.
A hőterhelés dönti el.
3,5 kW-os klíma hány m²-re elég?
Gyors becsléssel egy 3,5 kW-os készülék:
kb. 35–40 m² körüli átlagos helyiséghez
lehet megfelelő kiindulópont.
De egy 35 m²-es:
tetőtéri;
délnyugati;
hatalmas üvegfelületű
nappalinál ez teljesen más eredményt adhat, mint egy középső szinti, árnyékolt lakásban.
Ne a villamos fogyasztást nézzük hűtőteljesítmény helyett
Ez szintén gyakori félreértés.
Ha a klíma adatlapján ezt látjuk:
hűtési teljesítmény: 2,5 kW
és:
elektromos teljesítményfelvétel: 0,8 kW
akkor nem két különböző „méretű” adatot látunk.
A 2,5 kW azt jelenti, mekkora hűtési teljesítményt képes biztosítani.
A 0,8 kW pedig azt, hogy az adott üzemi állapotban hozzávetőleg mekkora villamos teljesítményt vesz fel.
Méretezéskor a hűtőteljesítményt kell nézni.
BTU/h és kW – hogyan váltsuk át?
Klímáknál gyakran találkozunk BTU/h értékkel is.
Nagyjából:
1 kW ≈ 3412 BTU/h
Ez alapján:
| Hűtőteljesítmény | Közelítő BTU/h |
|---|---|
| 2,0 kW | 6800 BTU/h |
| 2,35 kW | 8000 BTU/h körül |
| 2,5 kW | 8500 BTU/h körül |
| 3,0 kW | 10 200 BTU/h körül |
| 3,5 kW | 12 000 BTU/h körül |
| 5,0 kW | 17 000 BTU/h körül |
Ha egy készülék adatlapján csak BTU/h szerepel, ebből gyorsan megbecsülhető a kW-ban megadott hűtőteljesítmény.
Gyors ellenőrzőlista vásárlás előtt
Mielőtt kiválasztunk egy monoblokk klímát, legalább ezeket írjuk össze:
Helyiség
alapterület;
belmagasság;
térfogat.
Épület
szigetelés;
földszint / középső emelet / legfelső szint / tetőtér;
külső falak száma.
Ablakok
méret;
tájolás;
árnyékolás.
Belső hőterhelés
hány ember;
számítógépek;
egyéb nagy fogyasztók.
Használat
nappali;
hálószoba;
iroda;
üzlet;
apartman.
Telepítés
van-e megfelelő külső fal;
elfér-e a készülék;
elkészíthetők-e a szükséges faláttörések.
Ezekkel már sokkal pontosabban lehet készüléket választani, mint pusztán azzal az információval, hogy:
„25 négyzetméteres a szoba.”
Példa 1: 25 m²-es átlagos nappali
Adottságok:
25 m²;
2,7 m belmagasság;
középső emelet;
átlagos szigetelés;
keleti tájolás;
külső árnyékolás;
2–3 fő.
Gyors számítás:
25 × 80–100 W = 2,0–2,5 kW
Itt egy körülbelül 2,3–2,5 kW-os kategória logikus kiindulópont lehet.
Példa 2: 25 m²-es tetőtéri nappali
Adottságok:
25 m²;
délnyugati fekvés;
tetőtér;
tetőablakok;
gyengébb árnyékolás.
A négyzetméter ugyanaz.
A hőterhelés viszont sokkal magasabb.
Itt már nem támaszkodnék kizárólag a 25 × 80–100 W egyszerű számításra, hanem pontosabban megvizsgálnám a helyiséget.
Példa 3: 30 m²-es iroda
Adottságok:
30 m²;
3 m belmagasság;
4 fő;
4 számítógép + monitorok;
déli üvegfelület.
A 30 m² alapján kapott egyszerű lakóhelyiségi becslés itt könnyen alulméretezést eredményezhet, mert az emberek és az elektromos berendezések folyamatos plusz hőt adnak le.
Példa 4: 30 m²-es régi polgári lakás
Adottságok:
30 m²;
4 m belmagasság;
vastag falak;
nyugati tájolás.
Alapterület:
30 m².
Térfogat:
30 × 4 = 120 m³
Egy átlagos 2,7 m belmagasságú 30 m²-es szoba ezzel szemben csak:
30 × 2,7 = 81 m³
A különbség majdnem 50%.
Ezért itt különösen rossz ötlet lenne ugyanazt a készüléket automatikusan ajánlani csak azért, mert mindkét szoba 30 m²-es.
Gyakori kérdések a monoblokk klíma méretezéséről
Mekkora monoblokk klíma kell 20 m²-re?
Átlagos körülmények között körülbelül 1,6–2,0 kW hűtési igényből indulhatunk ki. Tetőtér, nagy üvegfelület vagy erős napsütés esetén ennél több is szükséges lehet.
Mekkora klíma kell 25 m²-re?
Első becslésként körülbelül 2,0–2,5 kW. A pontos érték a belmagasságtól, tájolástól, ablakoktól, szigeteléstől és más hőterhelésektől függ.
Mekkora klíma kell 30 m²-re?
Átlagos lakóhelyiségnél nagyjából 2,4–3,0 kW lehet a kiindulópont. Magas belmagasság vagy kedvezőtlen hőterhelés esetén nagyobb teljesítményre lehet szükség.
Mekkora klíma kell 40 m²-re?
Gyors becsléssel körülbelül 3,2–4,0 kW, de ilyen méretnél már különösen fontos ellenőrizni a helyiség tényleges hőterhelését.
Hány W/m²-rel számoljak?
Átlagos, normál belmagasságú lakóhelyiségnél első becslésként körülbelül 80–100 W/m² használható. Ez nem helyettesíti a pontos hőterhelés-számítást.
Hány W/m³-rel számoljak?
Normál lakótérnél nagyjából 30–40 W/m³ használható durva kiindulási becslésként. Tetőtér, nagy üvegfelület vagy más jelentős hőterhelés esetén ennél magasabb érték is indokolt lehet.
2,5 kW-os klíma hány négyzetméterre elég?
Átlagos adottságok mellett nagyjából 25–30 m² körüli helyiség lehet reális, de ezt nem szabad univerzális szabályként használni.
Inkább nagyobb klímát vegyek, hogy biztosan elég legyen?
Nem érdemes indokolatlanul túlméretezni. A megfelelő teljesítményű készülék jobb választás, mint automatikusan a következő nagyobb kategória.
Az inverteres klímát lehet túlméretezni?
Igen. Az inverter szélesebb teljesítményszabályozást tesz lehetővé, de nem jelenti azt, hogy a méretezés feleslegessé válik.
Egy klíma lehűti az egész lakást?
Nem feltétlenül. Különálló helyiségek esetén a légeloszlás korlátozott, ezért egyetlen nagy teljesítményű készülék nem helyettesít automatikusan több megfelelően elhelyezett klímát.
Összefoglalva: mekkora monoblokk klíma kell?
Gyors első becsléshez normál lakószobában használhatjuk:
kb. 80–100 W/m²
vagy:
kb. 30–40 W/m³
kiindulási értéket.
Ez alapján például egy 25 m²-es átlagos szoba:
kb. 2,0–2,5 kW
hűtési teljesítményt igényelhet.
De a megfelelő klímaméretet jelentősen befolyásolja:
belmagasság;
tájolás;
ablakméret;
árnyékolás;
szigetelés;
tetőtéri elhelyezkedés;
emberek száma;
elektromos berendezések.
Ezért a négyzetméter jó első kérdés, de rossz utolsó kérdés.
A cél nem a lehető legnagyobb klíma kiválasztása, hanem az, hogy olyan készülék kerüljön a helyiségbe, amely nagy melegben is képes biztosítani a szükséges hűtést, ugyanakkor részterhelésen kulturáltan és komfortosan működik.
Segítünk a megfelelő monoblokk klíma kiválasztásában
A Fűtésüzlet.hu kínálatában többféle Fisher és Zymbo kültéri egység nélküli klíma található.
Monoblokk klímák, teljesítmények és aktuális árak
→
Ha bizonytalan a szükséges teljesítményben, a választáshoz érdemes megadni legalább:
a helyiség alapterületét;
belmagasságát;
tájolását;
ablakok hozzávetőleges méretét;
árnyékolását;
az épület szigetelését;
illetve hogy tetőtéri vagy legfelső szinti helyiségről van-e szó.
Így sokkal pontosabb ajánlás adható, mint pusztán a négyzetméter alapján.
Kapcsolódó útmutatók
Kültéri egység nélküli klíma – előnyök és hátrányok
Mikor jó választás a monoblokk, és milyen kompromisszumokra számítsunk?
Monoblokk vagy mobil klíma?
Két kültéri egység nélküli megoldás részletes összehasonlítása.
Mennyire hangos a monoblokk klíma?
Zajszint, hálószobai használat és Silent készülékek.
Monoblokk klíma telepítése
Faláttörés, rögzítés, kondenzvíz és telepítés előtti ellenőrzések.
Mekkora monoblokk klíma kell?
A megfelelő teljesítmény kiválasztása.
Monoblokk klíma árak
Készülékár és teljes telepítési költség.
Fisher vagy Zymbo monoblokk klíma?
Melyik konstrukció milyen felhasználásra lehet jobb?