Igen, bizonyos esetekben egy kültéri egység nélküli monoblokk klíma jó megoldás lehet műemléki, helyi védelem alatt álló vagy esztétikailag érzékeny épületben.
A legfontosabb előnye, hogy nincs szükség nagyméretű kültéri klímaegységre.
Kívülről jellemzően csak:
két légbevezető/légkivezető rács;
illetve az adott telepítéstől függően egyéb kisebb gépészeti kivezetés
jelenik meg.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a készülék automatikusan engedély nélkül felszerelhető műemléki épületre.
A monoblokk működéséhez faláttörések szükségesek, így:
a homlokzat;
a történeti falszerkezet;
az épület építészeti megjelenése
továbbra is érintett lehet.
Ezért védett épületnél a helyes sorrend:
először a védelem és a szabályok ellenőrzése, utána a készülék és az elhelyezés kiválasztása, és csak ezután a kivitelezés.
Miért problémás a hagyományos split klíma műemléki épületnél?
A hagyományos split klíma kültéri egysége:
viszonylag nagy;
messziről látható;
konzolt igényel;
csőcsatornával kapcsolódhat a beltéri egységhez;
megváltoztathatja a történeti homlokzat megjelenését.
Egy értékes, egységes homlokzaton ez kifejezetten zavaró lehet.
Különösen érzékeny lehet:
díszes utcai homlokzat;
történeti kőburkolat;
stukkódíszítés;
tagozatok;
párkányok;
eredeti nyílászárók környezete.
Ezért olyan épületnél, ahol kültéri egység nem kívánatos vagy nem engedélyezhető, érdemes más technológiát is megvizsgálni.
Mitől más a monoblokk klíma?
A monoblokk klímánál a teljes hűtőrendszer egyetlen, beltérben elhelyezett készülékben található.
Nincs külön kültéri:
kompresszoregység;
konzol;
nagyméretű gép.
A kültérhez a készülék általában két légcsatornán keresztül kapcsolódik.
A külső oldalon ezért jellemzően csak két rács látható.
Ez műemléki és védett környezetben komoly előny lehet.
Akkor műemlékbe mindig engedélyezhető?
Nem.
Ez az egyik legfontosabb félreértés.
A „kültéri egység nélküli” nem jelenti azt, hogy:
„nem történik homlokzati beavatkozás”.
A faláttörések:
történeti szerkezetet érinthetnek;
megváltoztathatják a homlokzatot;
műemléki értéket károsíthatnak;
kívülről láthatóvá válhatnak.
Ezért minden konkrét épületet és telepítési helyet külön kell megvizsgálni.
Műemlék, helyi védett épület vagy műemléki környezet – nem ugyanaz
A köznyelvben gyakran minden régi vagy szép épületre azt mondjuk:
„műemlék”.
Jogi és építészeti szempontból azonban több különböző helyzet létezik.
Lehet például:
országosan védett műemlék;
helyi egyedi védelem alatt álló épület;
védett épületegyüttes vagy terület része;
műemléki vagy más örökségvédelmi terület része;
világörökségi területen található ingatlan;
egyszerűen történeti karakterű, de egyedileg nem védett épület.
A szükséges eljárás ezekben az esetekben eltérhet.
Ezért az első kérdés nem az, hogy:
„Milyen klímát vegyek?”
hanem:
„Pontosan milyen védelem érinti az ingatlant?”
Hogyan ellenőrizhető, hogy műemlék-e az épület?
A védettség ellenőrzéséhez érdemes több forrást használni.
Országos műemléki védelem
Az országosan védett ingatlanok adatai az építésügyi és örökségvédelmi nyilvántartásokban ellenőrizhetők.
Az OÉNY rendszerben a védett ingatlanokra vonatkozó adatok között többek között:
műemléki;
régészeti;
világörökségi
érintettség is kereshető.
Helyi védelem
A helyi védettséget az adott önkormányzat:
helyi építési szabályzata;
helyi értékvédelmi rendelkezése;
településképi szabályozása
alapján kell ellenőrizni.
A helyi védett értékek országos adatfeltöltése folyamatos lehet, ezért bizonytalan esetben érdemes közvetlenül az önkormányzatnál is érdeklődni.
Mit ellenőrizzünk még?
Nem elég csak azt kideríteni, hogy maga az épület műemlék-e.
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy:
világörökségi területen található-e;
helyi védett terület része-e;
történeti városmagban van-e;
milyen helyi építési szabályzat vonatkozik rá;
van-e külön településképi követelmény;
társasház esetén mit enged a közösség.
Egy nem műemlék épületre is vonatkozhat nagyon szigorú homlokzati szabályozás.
Miért lehet előnyös a monoblokk műemléki környezetben?
A hagyományos split kültéri egység helyett jellemzően két viszonylag kisméretű rács jelenik meg.
Ez több szempontból előnyös.
Kisebb vizuális hatás
Nincs nagy gépegység.
Nincs kültéri tartókonzol
Kevesebb látható szerkezeti elem kerül a homlokzatra.
Nincs kültéri csőcsatorna
A beltéri és kültéri egység között nincs hosszú hűtőköri vezeték.
Diszkrétebb kialakítás lehet
Megfelelő tervezéssel a rácsok kevésbé feltűnő helyre kerülhetnek.
Ez nem garantálja az engedélyezhetőséget, de jobb kiindulási alapot jelenthet, mint egy nagyméretű kültéri egység.
Hová kerülhetnek a rácsok?
Ideális esetben olyan homlokzati részre, ahol:
nem bontják meg az építészeti kompozíciót;
nem sértenek díszítőelemet;
kevésbé feltűnőek;
megfelelő légáramlás biztosítható.
Lehetséges kedvezőbb hely például:
kevésbé hangsúlyos udvari homlokzat;
belső udvar;
takartabb falszakasz.
De ez mindig az adott épülettől függ.
Utcai homlokzat vagy udvari homlokzat?
Műemléki és történeti épületeknél az utcai főhomlokzat rendszerint különösen érzékeny.
Ha van alternatíva, gyakran érdemes megvizsgálni:
udvari falat;
belső udvari homlokzatot;
kevésbé reprezentatív oldalt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az udvari homlokzat automatikusan szabadon módosítható.
Védett épület esetén az egész épület értékes lehet.
Miért fontos a rács kialakítása?
Egy műemléki homlokzaton néhány centiméter és egy rossz szín is sokat számíthat.
Érdemes figyelni:
rács átmérőjére;
formájára;
színére;
anyagára;
környezetéhez való illeszkedésére.
Ha az előírások és a gyártó lehetővé teszik, olyan kialakítás lehet előnyös, amely kevésbé üt el a homlokzattól.
A légáramlást azonban nem szabad esztétikai okból korlátozni.
Le lehet festeni a rácsokat a homlokzat színére?
Csak akkor, ha a gyártói előírás ezt megengedi.
A festés nem:
csökkentheti a szabad légkeresztmetszetet;
akadályozhatja a lamellákat;
ronthatja az időjárásállóságot;
károsíthatja az anyagot.
Ha színazonos megoldás szükséges, azt célszerű már a tervezéskor tisztázni.
Mekkora lyukakat kell fúrni?
A konkrét készüléktől függ.
A jelenlegi monoblokk modellek között is találunk eltérő:
160 mm körüli;
180 mm körüli;
200 mm körüli
légcsatorna-méreteket.
Ez műemléki épületnél nagyon fontos adat.
A jóváhagyást és telepítést konkrét készüléktípus alapján érdemes intézni.
Nem célszerű általánosan két lyukra engedélyt kérni, majd később más furatméretű készüléket választani.
Miért jelent problémát a faláttörés egy régi épületnél?
Egy régi falszerkezet egészen más lehet, mint egy modern téglafal.
Találkozhatunk például:
nagyon vastag tömör téglafallal;
vegyes falazattal;
kőfallal;
történeti vakolattal;
értékes belső falfestéssel;
díszített homlokzattal.
Ezért a fúrás előtt meg kell vizsgálni:
miből készült a fal;
mekkora a vastagsága;
érint-e értékes épületrészt;
hol futnak vezetékek;
milyen technológiával lehet kulturáltan áttörni.
60–80 cm vastag történeti falra telepíthető?
Bizonyos készülékeknél igen, de nem szabad automatikusan feltételezni.
A légcsatorna hosszára a gyártó előírásai vonatkozhatnak.
Nagyon vastag fal esetén ellenőrizni kell:
a maximális megengedett falvastagságot;
csatornahosszt;
légáramlási követelményeket;
kondenzvíz-kezelést.
Ezért régi belvárosi épületnél a falvastagságot már készülékválasztás előtt érdemes megmérni.
Meg lehet fúrni a díszes homlokzatot?
Műszakilag talán igen.
Örökségvédelmi szempontból viszont ez lehet a legrosszabb telepítési hely.
Kerülni kellene például:
stukkódíszt;
kőkeretet;
párkányt;
lizénát;
pilasztert;
eredeti díszítőelemeket.
A cél nem pusztán az, hogy „elférjen a két furat”, hanem az, hogy a beavatkozás a lehető legkevésbé sértse az épület értékeit.
Kell örökségvédelmi engedély?
Erre nem adható minden helyzetre azonos válasz.
A szükséges eljárás függhet:
az épület védettségének típusától;
a tervezett beavatkozástól;
érintett épületrésztől;
egyéb építési munkától.
Műemléki érintettségnél ezért már a munka előtt célszerű örökségvédelmi szakmai egyeztetést kérni, nem pedig utólag megpróbálni rendezni az elkészült faláttöréseket.
Helyi védett épületnél kit kell megkérdezni?
Helyi védelem esetén elsőként:
az önkormányzat;
helyi főépítész;
építésügyi vagy településképi ügyintéző
adhat tájékoztatást a helyi követelményekről.
Ellenőrizni kell az aktuális:
helyi építési szabályzatot;
helyi védelmi előírásokat;
még hatályban lévő településképi rendelkezéseket.
A helyi szabályozás településenként eltérhet.
Társasház + műemlék – két külön kérdés
Ez különösen fontos.
Egy belvárosi műemléki társasháznál két külön döntési szint is lehet.
1. Társasházi oldal
Engedi-e a társasház a közös tulajdont vagy homlokzatot érintő beavatkozást?
2. Örökségvédelmi / helyi szabályozási oldal
Megengedhető-e a védett épület homlokzatának ilyen módosítása?
Az egyik jóváhagyás nem feltétlenül helyettesíti a másikat.
Kültéri egység nélküli klíma társasházba
Mit vigyünk az előzetes egyeztetésre?
Minél konkrétabb dokumentációval érkezünk, annál jobb.
Érdemes összeállítani:
készülék pontos típusa;
készülék adatlapja;
telepítési rajza;
szükséges furatok átmérője;
furatok egymástól való távolsága;
külső rács fényképe;
rácsok mérete;
tervezett homlokzati hely fényképe;
kondenzvíz megoldása.
Ha lehetséges, akár egy egyszerű látványterv vagy fotómontázs is hasznos lehet arról, hogyan nézne ki a két rács a homlokzaton.
Érdemes a készüléket megvenni az engedélyezés előtt?
Nem ezt javasolnánk.
Először tisztázni kell:
telepíthető-e monoblokk az épületre;
hová kerülhet;
mekkora rács fogadható el;
milyen faláttörés megengedhető.
Csak ezután célszerű véglegesen kiválasztani és megrendelni a készüléket.
Különben előfordulhat, hogy megvásárolunk egy 200 mm-es furatokat igénylő modellt, miközben egy másik konstrukció kisebb beavatkozással elfogadható lett volna.
Melyik monoblokk lehet jobb műemléki épülethez?
Nincs általánosan „műemléki klíma”.
A kiválasztásnál azonban különösen fontos:
furatátmérő;
rácsok mérete;
készülék elhelyezhetősége;
falvastagság;
beltéri méret;
teljesítmény.
Néha például egy valamivel kisebb légcsatornát igénylő modell előnyösebb lehet.
Máskor a magas fali kialakítás teszi lehetővé, hogy a rács kevésbé érzékeny helyre kerüljön.
Fisher vagy Zymbo monoblokk klíma?
Parapet vagy magas fali készülék műemléknél?
Mindkettőnek lehet előnye.
Parapet monoblokk
A készülék jellemzően alacsonyabban helyezkedik el.
Előnye lehet, hogy:
ablak alatti falszakasz kihasználható;
a külső rácsok kevésbé feltűnő pozícióba kerülhetnek.
Viszont történeti homlokzatnál az ablak alatti rész is lehet értékes.
Magas fali monoblokk
A készülék magasabb pozícióba kerülhet.
Akkor lehet érdekes, ha:
nincs parapet hely;
radiátor található az ablak alatt;
más homlokzati pozíció kedvezőbb.
A választást mindig a teljes homlokzati kompozíció alapján kell megítélni.
Mi legyen a kondenzvízzel?
Műemléki épületnél különösen rossz megoldás lenne, ha a kondenzvíz:
végigfolyna az értékes homlokzaton;
elszíneződést okozna;
károsítaná a vakolatot;
járdára vagy más lakásra csöpögne.
A konkrét monoblokk készülék kondenzvíz-kezelését ezért már a tervezés elején meg kell vizsgálni.
Lehetséges:
belső elvezetés;
gyártói párologtatási megoldás;
szivattyús megoldás;
más, megfelelően kialakított rendszer.
Monoblokk klíma telepítése – kondenzvíz
Zavarhatja a rács a történeti homlokzatot?
Igen.
Bár sokkal kisebb, mint egy kültéri klímaegység, két feltűnő:
fehér;
fekete;
műanyag
rács egy különleges történeti homlokzaton továbbra is idegen elem lehet.
Ezért a hely, szín és kialakítás meghatározása nem pusztán technikai kérdés.
Mi a helyzet világörökségi területen?
Világörökségi területen további örökségvédelmi és településképi szempontok is felmerülhetnek.
Az, hogy egy épület maga nem egyedi műemlék, nem jelenti automatikusan azt, hogy a homlokzata szabadon módosítható, ha kiemelten védett történeti környezetben található.
Ilyen esetben különösen fontos az előzetes ellenőrzés.
Budapest belvárosában automatikusan tilos?
Nem.
Budapest belvárosában nagyon sokféle jogi és építészeti helyzet létezik.
Az épület lehet:
országos műemlék;
helyi védett;
világörökségi területen;
védett épületegyüttes része;
vagy ezek közül egyik sem.
Emellett a kerületi szabályok is számítanak.
Ezért a cím alapján kell ellenőrizni a konkrét ingatlant.
Régi polgári lakásba jó megoldás lehet?
Igen, ez kifejezetten érdekes felhasználási terület.
Régi belvárosi lakásoknál gyakori, hogy:
nincs erkély;
kültéri egység nem helyezhető el az utcai homlokzaton;
belső udvari elhelyezés sem megoldható;
magas a belmagasság;
vastag a külső fal.
Ilyenkor a monoblokk technikailag nagyon jó alternatíva lehet.
Viszont külön meg kell vizsgálni:
a falvastagságot;
szükséges hűtőteljesítményt;
rács elhelyezését;
védettséget.
Nagy belmagasságnál mire figyeljünk?
Történeti lakásokban gyakori a 3,5–4 méteres belmagasság.
Itt nem szabad pusztán a négyzetméterből kiindulni.
Például:
30 m² × 4 m = 120 m³
miközben ugyanaz a 30 m² modern, 2,7 m belmagassággal:
30 × 2,7 = 81 m³
térfogatot jelent.
Ez jelentős különbség.
A készülék teljesítményét ennek megfelelően kell kiválasztani.
Mi történik, ha engedély nélkül fúrjuk ki a homlokzatot?
Ez rossz kiindulás.
A konkrét következmények az adott védelemtől és szabályozástól függnek, de felmerülhet:
helyreállítási kötelezettség;
hatósági eljárás;
társasházi jogvita;
további költség.
Történeti homlokzatnál a helyreállítás ráadásul sokkal költségesebb lehet, mint egy modern vakolat javítása.
Ezért az előzetes egyeztetés ebben az esetben különösen fontos.
Mit tegyünk lépésről lépésre?
1. Ellenőrizzük az épület védettségét
Országos és helyi szinten is.
2. Ellenőrizzük a helyi szabályozást
HÉSZ, helyi értékvédelem, településképi előírások.
3. Társasház esetén egyeztessünk a közös képviselővel
Még a készülék megvásárlása előtt.
4. Keressünk lehetséges telepítési helyet
Lehetőleg kevésbé érzékeny homlokzaton.
5. Válasszunk konkrét készüléket
A furatméret miatt ez már az egyeztetéshez is fontos.
6. Készítsünk pontos dokumentációt
Furatok, rácsok, kondenzvíz.
7. Szükség esetén kérjünk örökségvédelmi vagy főépítészi egyeztetést
8. Csak ezután kezdődjön a kivitelezés
Gyors döntési ellenőrzőlista
Mielőtt monoblokk klímát választunk műemléki vagy védett épületbe:
Védettség
Országos műemlék?
Helyi védett?
Világörökségi terület?
Egyéb védett történeti környezet?
Homlokzat
Utcai vagy udvari?
Vannak díszítőelemek?
Hová kerülhet a két rács?
Milyen szín fogadható el?
Fal
Milyen anyagból készült?
Milyen vastag?
Értékes történeti szerkezet?
Megengedhető a faláttörés?
Társasház
Közös tulajdont érint?
Kell hozzájárulás?
Van klímára vonatkozó szabály?
Műszaki kérdések
Mekkora furat kell?
Milyen teljesítmény kell?
Parapet vagy magas fali?
Hogyan kezeljük a kondenzvizet?
Gyakori kérdések – klíma műemléki épületbe
Lehet klímát szerelni műemléki épületbe?
Bizonyos esetekben igen, de a védettség miatt a homlokzati és szerkezeti beavatkozást előzetesen ellenőrizni kell.
A monoblokk klíma engedélymentes?
Nem automatikusan. Nincs kültéri egysége, de faláttörések és külső rácsok szükségesek, amelyek a védett homlokzatot érinthetik.
Miért jobb a monoblokk műemléknél?
Mert nincs nagyméretű kültéri gépegység. A külső oldalon jellemzően csak két rács jelenik meg, így a vizuális hatás lényegesen kisebb lehet.
Honnan tudom, hogy műemlék az épület?
Az országos védettség az OÉNY védett ingatlanokra vonatkozó nyilvántartásaiban ellenőrizhető. Helyi védelem esetén az önkormányzat és a helyi szabályozás ellenőrzése is szükséges.
Mi a különbség a műemlék és a helyi védett épület között?
A műemléki és a helyi védelem eltérő jogi védelmi rendszer. Emiatt a követelmények és az illetékes szervek is különbözhetnek.
Udvari homlokzatra könnyebb felszerelni?
Sok esetben kevésbé érzékeny lehet, de védett épületnél az udvari homlokzat sem automatikusan szabadon módosítható.
Hány lyukat kell fúrni?
A legtöbb fali monoblokkhoz jellemzően két nagyobb légnyílás szükséges. A pontos furatméret a kiválasztott készüléktől függ.
Lehet a rácsokat a fal színére festeni?
Csak akkor, ha az adott rács és a gyártói előírás ezt lehetővé teszi, és a festés nem akadályozza a légáramlást.
Társasházi műemlékben kell a közös képviselővel is egyeztetni?
Igen, érdemes külön kezelni a társasházi és az örökségvédelmi kérdést. Az egyik jóváhagyás nem feltétlenül váltja ki a másikat.
Vastag régi falra szerelhető?
Sok esetben igen, de ellenőrizni kell a konkrét készülék megengedett falvastagságát és telepítési követelményeit.
Összefoglalva: jó választás lehet a monoblokk műemléki épületbe?
Igen – sok esetben éppen ez lehet az egyik legérdekesebb alternatíva, ha hagyományos kültéri egység nem helyezhető el.
A monoblokk előnye:
nincs nagyméretű kültéri egység;
nincs kültéri konzol;
nincs hosszú homlokzati csőcsatorna;
kívül jellemzően csak két rács látszik.
De ettől még:
faláttörés szükséges;
történeti szerkezet érintett lehet;
a homlokzat megváltozik;
társasházi, helyi vagy örökségvédelmi előírások vonatkozhatnak rá.
Ezért műemléki vagy védett épületben a legfontosabb szabály:
Ne a fal kifúrásával kezdjük, hanem annak ellenőrzésével, hogy pontosan milyen védelem érinti az épületet és milyen beavatkozás fogadható el.
Ha a két diszkrét rács megfelelő helyen elhelyezhető, a kültéri egység nélküli klíma olyan ingatlanokban is lehetővé teheti a komfortos hűtést, ahol egy hagyományos split klíma kültéri egysége esztétikai vagy örökségvédelmi okból nem jöhet szóba.
Kültéri egység nélküli klímát keres védett épületbe?
A Fűtésüzlet.hu kínálatában többféle Fisher és Zymbo monoblokk klíma található.
Kültéri egység nélküli klímák]
→ https://futesuzlet.hu/klima-kulteri-egyseg-nelkul
Védett épület esetén készülékválasztás előtt különösen fontos megadni:
rendelkezésre álló falfelületet;
falvastagságot;
tervezett parapet vagy magas fali helyet;
szükséges teljesítményt;
illetve a homlokzati korlátozásokat.
Így olyan készüléket lehet választani, amely nemcsak teljesítményben, hanem telepíthetőség szempontjából is megfelelő.
Kapcsolódó útmutatók
Kültéri egység nélküli klíma – előnyök és hátrányok
Mikor jó választás a monoblokk, és milyen kompromisszumokra számítsunk?
Monoblokk vagy mobil klíma?
Két kültéri egység nélküli megoldás részletes összehasonlítása.
Mennyire hangos a monoblokk klíma?
Zajszint, hálószobai használat és Silent készülékek.
Monoblokk klíma telepítése
Faláttörés, rögzítés, kondenzvíz és telepítés előtti ellenőrzések.
Mekkora monoblokk klíma kell?
A megfelelő teljesítmény kiválasztása.
Monoblokk klíma árak
Készülékár és teljes telepítési költség.
Fisher vagy Zymbo monoblokk klíma?
Melyik konstrukció milyen felhasználásra lehet jobb?
