Klímaváltozás - klímakatasztrófa
Valóság a klímaváltozás? Ha igen, mik a kiváltó okok?
Alig tíz évvel ezelőtt ez a kérdés aligha volt beszédtéma. A körülötte folyó tudományos vita végleges következtetésre jutott, akik ezt vitatják, azok nem járnak sikerrel.
Ez sajnos nem a különböző nézőpontok kérdése,
mert a klímaváltozás vitathatatlan tény!
Konszenzus létezik az éghajlatváltozást előidéző elsődleges tényezővel kapcsolatban:
az emberi tevékenység, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátása, hozzájárul a Föld hőmérsékletének emelkedéséhez.
A fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén, az olaj és a földgáz elégetése nagymértékben felerősíti a természetes üvegházhatást a szén-dioxid-kibocsátás miatt, miközben más gázok, például a dinitrogén-oxid, a metán és a fluorozott szénhidrogének is elengedhetetlenek ehhez a jelenséghez.
Ezeknek a gázoknak a légkörbe való kibocsátása elsősorban az emberi tevékenységnek tulajdonítható.
A fő források közé tartozik az energiaszektor, különösen a szén- és gázerőművek, valamint a szállítás, amely magában foglalja a közúti forgalmat, a légi közlekedést és a hajózást, valamint a nagyüzemi mezőgazdaságot és az állattenyésztést.
Továbbá a háztartások, szolgáltatások és épületek energiafelhasználása az erdőirtás mellett jelentősen hozzájárul a globális hőmérséklet aggályos emelkedéséhez.
A légköri szén-dioxid koncentrációja elérte a 415 ppm-et. Bár ez a szám triviálisnak tűnhet, fontos kiemelni, hogy a 18. század közepén kezdődő ipari forradalom előtt és az azt megelőző 10 000 évben ez a szint mindössze 280 ppm volt! (ppm – hány részecske van 1 millió részecskében)
Emellett kiemelten fontos kiemelni azokat a tényezőket, amelyek fokozzák a felmelegedéssel összefüggő hőmérséklet-emelkedést.
Például a jégsapkák olvadása a jégtakaró napfény-visszaverő felületének csökkenését eredményezi, ami a napsugárzás fokozottabb elnyeléséhez vezet a Földön, és ennek következtében fokozza a légkör felmelegedését. A permafrost-régió, amelyet a permafrost (örök fagy területe) jellemez, egyre északabbra halad, és metángázt szabadít fel az olvadó talajból, ez a metán egy üvegházhatású gáz, amelynek 23-szor nagyobb a hatása, mint a szén-dioxidé.
Mindezen tényezők miatt a Föld hőmérséklete nagyjából 1 fokkal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest. Ez az emelkedés már súlyos következményekkel jár, ezért a valódi katasztrófa elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti hőmérséklethez képest 1,5 fokkal korlátozzuk, ideális esetben hamarabb.
Ez azt jelenti, hogy kevesebb, mint 10 évünk van arra, hogy jelentős mértékben csökkentsük kibocsátásainkat, különben már késő lesz a légkörben jelenleg jelen lévő üvegházhatású gázok és a növekvő kibocsátás, valamint azok lépcsőzetes hatása miatt.
Milyen következményekkel járhat a klímaváltozás?
Bár a Föld éghajlati változáson ment keresztül történelme során, beleértve az emberi létezést is, döntő fontosságú felismerni, hogy a légkör szén-dioxid-szintje és hőmérséklete viszonylag stabil volt az emberiség történelme során, szemben a jelenleg megfigyelhető gyors és mélyreható változásokkal. Lényegében az utolsó jégkorszakot követően kialakult stabilitás tette lehetővé az emberi civilizáció növekedését és fennmaradását idáig. Mindazonáltal az éghajlat folyamatos változásaival egy korábban feltáratlan birodalomba lépünk.
Ennek eredményeként nem egyértelmű, hogy a Föld története során jelentős éghajlatváltozás következett be.
Évmilliók során tagadhatatlanul voltak időszakok, amikor például a bolygón nem volt jégsapka; mindazonáltal veszélyben van az a képességünk, hogy alkalmazkodjunk az ilyen megváltozott éghajlathoz – különösen ami az élelmiszer termelést illeti. Valójában a maiaktól nagymértékben eltérő éghajlati körülményekhez kapcsolódó életkörülményekről való megértésünk meglehetősen korlátozott.
Vannak aggasztó mutatók: a bolygó felmelegedése a jégsapkák olvadásához és az óceánok hőtágulásához vezet, ami a tengerszint emelkedését okozza. Ez jelentős árvízveszélyt jelent a part menti területekre és az élőhelyekre, ami több milliárd életet veszélyeztet.
A fajok sokféleségének csökkenése, amelyet biológiai sokféleség csökkenésének neveznek, riasztó. A tudósok már bolygónk történetében a hatodik kihalási hullámnak minősítették ezt a tendenciát. Az ENSZ jelentése szerint a körülbelül 5,5 millió dokumentált fajból 1 milliót fenyeget a kihalás. Kevés képzelőerő kell ahhoz, hogy elképzeljük, milyen drasztikusan befolyásolná az emberi életkörülményeket, ha a Föld fajainak egyötöde vagy egyhatoda eltűnne.
Milyen hatással van a klímaváltozás a természeti környezetre?
A hőmérséklet emelkedése az éghajlati válság hatására megemelkedik bolygónk átlaghőmérséklete, aminek következtében gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási események, mint például a hőhullámok.
A magasabb hőmérséklet olyan kockázatokkal jár, mint a megnövekedett halálozás, a termelékenység csökkenése és az infrastruktúra károsodása. A leginkább érintettek a lakosság legsebezhetőbb rétegei, különösen a gyermekek és az idősek.
A várható hőmérséklet-emelkedés megváltoztatja az éghajlati övezetek földrajzi eloszlását. Ezek a változások számos növény- és állatfaj sűrűségét és elterjedését érintik, amelyek már most is nehézségekkel néznek szembe az élőhelyek pusztulása és szennyezése miatt.
A hőmérséklet várható emelkedése valószínűleg befolyásolja a fenológiát, a különböző növény- és állatfajok életciklusának és viselkedésének tanulmányozását. Ennek eredményeként ez az invazív fajok és kártevők számának növekedését, valamint bizonyos emberi betegségek előfordulásának növekedését okozhatja.
Ezzel egyidejűleg csökkenhet a mezőgazdaság és az állattenyésztés életképessége és termelékenysége, valamint az ökoszisztémák azon képessége, hogy olyan létfontosságú szolgáltatásokat és erőforrásokat biztosítsanak, mint a tiszta levegő és víz. A magasabb hőmérséklet a víz nagyobb elpárolgását eredményezi, és a csökkenő csapadékkal párosulva megnő a súlyos aszályok kockázata.
Európában várhatóan csökkenni fog az extrém alacsony hőmérsékletek előfordulása, beleértve a hideghullámokat és a fagyokat is. Mindazonáltal a hatékony reagálási képességünket gátolja a globális felmelegedés okozta bizonytalanság.
Számos tényező befolyásolja az édesvízkészletet, ahogy az éghajlat tovább melegszik, mint például a csapadékmintázatok megváltozása, a megnövekedett párolgás, a gleccserek olvadása és a tengerszint emelkedése. Ezek az összetevők nagymértékben befolyásolják az édesvíz hozzáférhetőségét.
A vízminőség romlása a víz hőmérsékletének emelkedése, valamint az aszályok gyakoriságának és súlyosságának növekedése miatt várható. Ilyen körülmények között a káros algák és baktériumok elterjedése felerősítheti a vízhiány problémáját, ami nagyrészt az emberi tevékenységekben gyökerezik.
A hirtelen, intenzív csapadékos események gyakoriságának növekedése valószínűleg hatással lesz a rendelkezésre álló édesvíz minőségére és mennyiségére is, mivel a kezeletlen szennyvíz szennyezheti a felszíni vizeket a heves esőzések után.
Az Alpok, amelyek Európa édesvizének 40%-át adják, a kontinens hegyvidéki régióiban találhatók. Mindazonáltal a csapadék változása, valamint a hó és a gleccserek viselkedésének változása átmeneti vízhiányhoz vezethet Európa-szerte. Ezenkívül a folyó vízhozamának aszály miatti változása befolyásolhatja a belvízi hajózást és a vízenergia-termelést.
Az éghajlatváltozás okozta egészségügyi veszélyek nemcsak az emberek, hanem az állatok és a növények jólétére is komoly kockázatot jelentenek.
Bár a változó éghajlat nem hoz számos új vagy ismeretlen egészségügyi veszélyt, a jelenleginél jobban felerősítheti és kiemelheti a meglévő fenyegetéseket.
Az éghajlatváltozás várható egészségügyi hatásai
Melyek a jövőben több tényezőt is magukban foglalnak:
– a nyári melegnek tulajdonítható mortalitás (halálozás) és megbetegedések (betegségek) növekedése – a hideg okozta mortalitás (elhalálozás) és morbiditás (betegség) csökkenése télen
– valamint a szélsőséges időjárási események (például árvizek, tüzek és viharok) miatti fokozott baleseti kockázatok, amelyek hátrányosan befolyásolják az általános jólétet.
Ezen túlmenően változások lesznek a betegségek dinamikájában, beleértve a vektorok, rágcsálók, víz vagy élelmiszer által terjesztett betegségekhez kapcsolódókat is.
Szezonális eltérések lesznek bizonyos allergén pollentípusok, vírusok, kártevők és betegségek tekintetében is; az állatbetegségek számának növekedése Európában, amelyek vírusos zoonózisok és vektorok által terjesztett betegségek révén egyre inkább veszélyeztetik az emberi és az állatok egészségét, az erdészeti és mezőgazdasági hozamokat befolyásoló növényi kártevők (például rovarok, kórokozók és egyéb fenyegetések) megjelenése vagy újjáéledése; a levegőminőség és az ózonkoncentráció változásából eredő kockázatokkal együtt.
Az energiaipar előrejelzései azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás által az európai energiakeretet érintő kihívások fokozódni fognak. Bár a fűtési igény várhatóan csökkenni fog Európa északi és északnyugati régióiban, nagy a valószínűsége annak, hogy Dél-Európában a hűtéshez szükséges energiaigény jelentősen megnő, ami a nyári csúcsidőszakokban megnövekedett villamosenergia-felhasználást eredményez.
A hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése jelentősen megváltoztathatja az energiakínálat és -kereslet dinamikáját. Az emelkedő hőmérséklettel és az aszályos viszonyok romlásával a nyári hőenergia-termeléshez szükséges hűtővíz rendelkezésre állása csökkenhet, ami az energiaellátás csökkenését eredményezheti, még akkor is, ha az éghajlattal kapcsolatos igények ezzel párhuzamosan emelkednek.
A szélsőséges időjárási események megnövekedett gyakorisága és súlyossága fenyegetést jelent a fizikai energia-infrastruktúrára. Ezenkívül az éghajlatváltozás az időjárási anomáliák növekedését okozza egész Európában. Idővel ezek a fejlemények hátrányosan befolyásolják a megújuló energiatermelést. Figyelemre méltó példák közé tartozik a napfény vagy a szél csökkenése bizonyos területeken, valamint a hőhullámok vagy aszályok, amelyek veszélyeztetik a biomassza-erőműveket.
Mezőgazdasági hatások
A 21. század az éghajlatváltozásból eredő jelentős negatív hatásokkal szembesült és szembesül majd az európai mezőgazdaságra, amelyet a növekvő hőmérséklet, aszályok, árvizek, kártevők, betegségek és a talaj egészségi állapotának romlása okoz.
Következésképpen a mezőgazdasági termelés jelentős csökkenése tapasztalható, ami a terméshozamok csökkenését eredményezi. Emellett csökken a növénytermesztésre rendelkezésre álló földterület.
Európa déli részeit viselik majd az emelkedő átlaghőmérséklet és a vízhiány. Bár Észak-Európából van lehetőség hőálló növények termesztésére, ez az új lehetőség nem fogja pótolni az elszenvedett veszteségeket.
Az extrém hőmérsékleti viszonyok várhatóan jelentős hatással lesznek Közép- és Kelet-Európára. A nyári csapadékmennyiség csökkenésével a nyári hónapokban a megnövekedett energiaigény mellett megnőhet az aszályok valószínűsége.
Továbbá az előrejelzések szerint a megnövekedett téli csapadék több területen gyakoribb és súlyosabb árvizeket okoz majd télen és tavasszal. Az éghajlatváltozás várhatóan a terméshozamok megnövekedett változékonyságához és az erdőtüzek gyakoribbá tételéhez is vezet.
Mire számíthatunk Magyarországon?
A klímavédelem élvonalába kerülni alapvetően Magyarország érdeke. Nemzetünk a Kárpát-medencével együtt a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett és fenyegetett régiók egyike. Ezt nem szabad pusztán riasztónak tekinteni – az elmúlt évek saját tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy klímaviszonyaink változnak.
Vegyük például a 2018-as nyári hőhullámot és aszályt, ami miatt a Duna hazai szakaszán többször is példátlanul alacsony vízállást regisztráltak. Ezenkívül vegyük figyelembe a 2019-es év enyhe és száraz időszakát a késő téltől a tavasz közepéig, amelyet egy kivételesen hűvös május követett, rekord mennyiségű csapadékkal.
Az ilyen esetek valószínűleg egyre gyakoribbak lesznek, és következményeik tovább fokozódnak. 2021-ben Európában több hőmérsékleti rekord megdőlt. Nyugat-Németországban 100–150 mm, Belgiumban 100–200 mm csapadék hullott mindössze három nap alatt, mely több száz emberéletet követelt. Ezek a szélsőséges árvízi helyzetek várhatóan gyakoribbak lesznek Nyugat-Európában a klímaváltozás miatt.
Magyarországon a hőmérséklet meghaladja a globális átlagot, ami miatt elhúzódó hőségre és hőhullámokra lehet számítani. Ezek a körülmények elsősorban aszállyal párosulnak, aminek következtében csökkenő és szórványosabb esőzésekkel jellemezhető éghajlat alakul ki, amelyet a száraz időszakokat követő heves felhőszakadások jellemeznek.
Ez az eltolódás veszélyt jelent az élelmiszer termelés szintjére. Emellett a viharos és zivataros időjárás is egyre gyakoribb, még a téli hónapokban is. Számolnunk kell az egykor trópusi régiókra korlátozódó betegségek növekvő számának megjelenésével, mint például a nyugat-nílusi láz, amely már éreztette jelenlétét.